SZOMBAT, FEBRUÁR 21.:
BÜRÖKBEN JÖTTEM, DE NEM A VILÁGRA

Hol van már a tavalyi Hodder!

Gyerekrovat:
Filmbox Family, 20:10: Hodder és a tündér – Világjobbító, nem túl hosszú mese Dániából egy félárva, apja mellett kicsit elhanyagolt srácról, akit a címbeli természetfeletti lény próbál rávenni a Föld megmentésére, és ezért hülyének nézik az iskolában. Egyszernézős, de a gyereknek jó lesz, felnőtteknek pedig:

Ajánlott:
Duna TV, 23:10 – A blogban már szerepelt a Baltazár Színház, akiket itt most a MüpArt sorozat keretein belül láthatunk az Árad a szeretet című műsorukkal, ami az amatőr és értelmi fogyatékosokból álló színház (sorry, nem találtam jobb szót) próbái közbeni verses ötletelésekből született, profi zenészek közreműködésével (a címadó szerzeményt a tragikusan fiatalon elhunyt Cipőnek köszönhetjük). Nem lehet elfogulatlanul és érzelemmentesen közelíteni ahhoz amit látunk, én sem tudok, amilyen cinikus szoktam lenni általában a toleranciás műsorokkal és Müller Péter Sziámival, annyira értékelem az itteni munkáját és annak eredményeit. Nézzétek.

Ismétlés, de érdemes:
Duna TV, 20:50: Kabaré – Bob Fosse legsikerültebb nem-önéletrajzi alkotása új fejezetet nyitott a filmes musicalek között, amennyiben az addig könnyű műfajt végleg felnőtté tette, persze ehhez kellett hogy az alapul szolgáló darab sikerrel menjen a Broadway-n (annak meg ugye Christopher Isherwood berlini sztorijai adták a gerincét). Liza Minnelli itt még vállal kockázatokat a későbbi, már egyértelműen csak szórakoztatni vágyó szerepeivel ellentétben, Michael York is nagyon jó, de az igazi sztár mégis Joel Grey konferansziéja, aki megjelenésében, habitusában és gesztusaiban méltó párja Ben Vereen-nek Fosse másik nagy dobásában, és bár a darabhoz képest valamivel kevesebb teret kap, még így is tökéletesen visszaadja a showbusiness összes fény,-és árnyoldalát, a harsány hanghordozást, az egyértelműen kétértelmű tréfákat, a hervadó és ezért hullafehér sminkkel pótolt szépséget meg a show must go on-feelinget: a bulinak mennie kell, a közönséget szórakoztatni kell, még akkor is ha odakint éppen egy újabb világégés készül. Ez, vagyis a varieté és a valóság összeérése (vö: „life is a cabaret”) az egyetlen pillanat amikor Fosse az érzékeltetésből átmegy a direkt és egyirányú politizálásba, vagyis amikor a keretlegények is a műsor részévé válnak agresszív akciójukkal. Ez az a pillanat amikor a nézőnek egyértelmű lesz hogy Fosse nem megérteni-megértetni akarja, miért is történt a náci hatalomátvétel, „csak” az arcunka dörgölni a nyilvánvaló tanulságokat. Pedig a helyzet ilyetén elfajulásához az is kellett hogy a németek egy részének elege legyen abból a züllésből amit a Kit Kat klub (is) képvisel. Szomorú megállapítás de attól még tény, hogy a két világháború közötti Berlin egyetlen óriási féllegalizált szórakozónegyed volt minden igény kielégítésére, valahogy úgy ahogy a mai Budapest is a pornóforgatásaival, külföldiek számára szervezett agglegénybulijaival (ahol a költségekben az olcsó nők is fedezve vannak) meg az élhetetlen, permanens bulinegyeddé vált hugyos-szaros-telehányt belvárosával. Hát így nézzük mi is.

Nem érdemes:
Cool, 21:00: A burok – Ha jól emlékszem még nem volt, mert bár 2013-as, de eddig még nem került beválogatásra. Ennek komoly okai vannak, leginkább az hogy Stephenie Meyer könyvéből készült, aki után egyből kapkodni kezdtek a stúdók a Twilight-sikerek után. A Burok állítólag a legkomolyabb tartalommal bíró műve, és tudom mennyire nem szép dolog ítélkezni, meg hogy a könyv mindig jobb mint a feldolgozás, de nem tudok nem arra gondolni, hogy amikor mondanivalója is van, az még annál is rosszabb mint amikor csak simán összevissza kamatyoltatja a vámpírjait. A történet szerint az embereket megszállták mindenféle földönkívüli lények, akik csak a testüket akarják, a lelket ők adják bele (ez is a nevük: Lelkek). A megmaradt humanoidokra a Hajtók vadásznak, az egyik ilyen túlélő (Saoirse Ronan) firmware-jét  egy többezer éves Lélekkel (Vándor / Wanda, egyébként Emily Browning) upgrade-elik, csak sajnos az eredeti tulajdonos is valahogy bentmarad, és vitatkozik a főbérlővel. Az ilyen átalakított embereket a világító szemükről lehet messziről felismerni, meg arról hogy olyanok mintha egy Laboratoire Garnier-reklámból szabadultak volna (igen, a „férfiak” is), viselkedésileg a totális agymosottság jegyeit mutatják: békés zombik, akik önként adják át például a kocsijukat egy vadidegennek, ha az szépen kéri, ergo olyanok mint amilyennek mostanában nevelik a birkacsürhét reklámokkal meg tévéműsorokkal. A világuk meg mintha Huxley és Orwell rémálmainak keveréke volna: minden ingyen van az egészségügytől a bevásárlóközpontokig, mindenki állati happy és mosolyog, a néző az első öt perc után az összesre rámenne egy láncfűrésszel. A frissített ex-humán csaj azonban megígérte hogy visszamegy a testvéréért, és ráveszi az együttműködésre a pacifista Vándort. Mindezek ellenére a két óra tíz perces hossz 90%-át NEM az izgalmas részek teszik ki (azok az elején meg a végén vannak és összesen kb. félórát tesznek ki), hanem a bugyinedvesítő melodráma. A csaj visszatér, megtalálja a testvérét meg a szerelmét is, az emberek utálják mert már se hozzájuk, se a Lelkekhez nem tartozik, és kialakul egy szerelmi sokszög is, merthogy a benne élő Vándor pont nem abba lesz szerelmes akibe a csaj volt – illetve a végén már senki se tudja, ki kicsoda és kit kíván. Saoirse Ronannak még sosem volt ennyire nehéz dolga, mert ugye Gyilkos természetben is küzdenie kellett, de ott legalább nem magával a forgatókönyvvel, Diane Kruger-ért meg egyszerűen csak kár. Természetesen seksz-jelenet is van benne (de legalább Ronannak nem kellett levetkőznie hozzá, úgyhogy ezt is fájdalommentesen ússzuk meg). OK, foglaljuk össze mi honnan van: az alapötlet a Testrablók inváziójából, a látvány és az ümerbensch / hagyományos ember szembenállása a Gattacából, a világító szemek az Elátkozottak falujából, egyedül a szerelmi tépelődések amik felismerhetően Meyeréi (olyanok is). Végezetül csak annyit, hogy ha esetleg kétségeink volnának a regény és a film által indíttatása és ideológiai háttere felől, a stáblista alatt felcsendülő dal refrénje („welcome to the new age”) egész biztosan eloszlatja ezeket.

A seksz, a szipu rovat:
Azonnal ráérzett, mitől jutok el a csúcsra: „Olvasónk 22 éves nő, és arról ír, hogyan lehet, hogy egy 40 éves férfival csalja 23 éves barátját.” – Erről többoldalas, Cosmo-agyiszintű levet írni? Minek, egy mondatban meg lehet magyarázni: azért csalja a barátját, mert egy büdös ribanc. Ennyi :))
Veszélyes a fél percnél hosszabb szex: "Az orális szex vagy a kivillanó nemi szerv a durvább?" – Kit érdekel, amikor újra engem igazolnak a tények! Mindig mondtam hogy nem szabad elnyújtani a dolgokat, a sok hülye pasi meg azon büszkélkedik hogy három-négy óráig meg fél napokig bírják csinálni, de minek? Aki profi az fél perc alatt is profi munkát végez!!44 EGÉSSÉG!
Vöröslámpás kurvabulit tartottak walesi hallgatók: „Mostmár értjük, miért buktak rá a magyar diákok a brit egyetemekre. Ha valahol ilyen kurvás bulik vannak...” – ...és rögtön mellette mit olvashatunk:
Helyszínelő: Megszólalt a gólyatáborban megerőszakolt lány – MAGYARUL: az egyik cikkben a kurvás viselkedést (részegség, alulöltözés, tanulás helyett összevissza kúrás) népszerűsítik, a másikban meg a következményeket tálalják ájtatos szemforgatások és krokodilkönnyek közepette. HÁNYNOM KELL A MAGYAR MÉDIÁTÓL. Persze hiba lenne azt hinni hogy ez csak az Index kiváltsága:
”Borzasztóan izgató élmény, ha a számban érzem a meleg vizeletet” – Pisiszex a hétköznapokban – MAGYARUL: a csürhe aberrációkra szoktatása tovább folytatódik. És mint fentebb, marha vicces ezt az ocsmányságot a Törd meg a csendet! férfidémonizáló cikkei között látni ("Hármasszexre kényszerített a férjem: a mai napig érzem annak a másik nőnek a bűzét"). Nap kommentje:

Fiatal vagyok és hódítani akarok 2015-02-20 17:43:42
Nagyon jó cikk!
Van még az időskor pelenkaszex, sok országban tabu, de Afrikában gyógyítanak vele.
A csomag tartalmazza az aranysugarat és a hozzávaló kissé folyékony, kissé száraz, barna színű hozzávalókat is.
Mária(92) nyugdíjas: A páromnál finoman puhatolóztam és bejött a dolog! Kedvesemmel azóta minden nap ezt játszuk!

 

VASÁRNAP, FEBRUÁR 22.:
ÉLETEM A SZIGETELÉS

...de itt inkább engem szigeltek el :(((

Talán érdemes:
Negyed nyolckor egy kis összegzősdi az Életemmel a Film Café műsorán, sajnos megint nem a hétköznapi emberek, hanem egy sikeres reklámszaki (Michael Keaton) szemszögéből, aki pont akkor tudja meg hogy rákos amikor felesége (Nicole Kidman) közli vele hogy gyereket vár. A férfi innentől elkezd azon gondolkodni hogy milyen is lesz az élet nélküle, ezért videóra veszi visszaemlékezéseit hogy hagyjon maga után valamit a születendő kicsinek meg azért is hogy felfedezze önmagát, az érzéseit meg más ilyeneket. Ebből is látszik hogy a készítők a zsebkendőhasználat növelését és a díjátadókat lőhették be célként, a baj csak az hogy Bob pont olyan nyavalygó, szerethetetlen figura mint amilyennek a médiageciket általában elképzeli a bérből és fizetésből élő átlagmelós.
HBO, 20:00: Philomena (Határtalan szeretet) – Könnyű lenne elintézni Stephen Frears 2013-as drámáját azzal hogy ez is csak egy rúgás a katolikus egyházba, de sajnos az a helyzet hogy valós történetet dolgoz fel: egy terhes apácától (Judi Dench) erőszakkal elveszik gyermekét, és a nő csak évekkel később, egy amerikai riporternek köszönhetően (Steve Coogan, aki ezen kívül még a forgatókönyvért is felel) indul keresésére. Remek film a hit és a hivatalos vallás közti különbségekről. Tíz után öt perccel az Életemhez hasonló öntömjénezés az AMC-n, ezúttal 1970-ből, itt Charlton Heston hozza azt amit a Tízparancsolat Mózese óta folyamatosan, vagyis a Kemény Férfit, a Szigetek urát aki Állhatatosan Halad a Cél felé, ami ezúttal Hawaii és az olajkitermelés. Nagyot markoló, keveset fogó, túlnyújtott és érdektelenségbe fulladó családtörténet.

„Zene” és „film” rovat:
Bréking: eddig sohasem hallott Spice Girls számok kerültek elő!!!!!!!!: "Ráadásul négy. Csodálatos nap ez a mai." – Újabb bibliai jelenés: az apokalipszis négy lovasa!!!! NEMZETHALÁL!!!!
Bármikor megy az Alföldi-darab Stohl Andrással, mindig megnézik, ötvenszer is – Ez nem meglepő, a valóvilágnak-bigbrothernek is mindig van kzönsége. Amíg van tehénszar, szállnak rá a legyek is...
Könyves: Első szex, nemi erőszak, leszbikus testvér, testképzavar: „A Csajok szerzőjének több ember is tönkretette az életét.” - ...cserébe most ő bassza el a miénket, de csak ha hagyjuk:

capacete 2015.02.15. 08:52:03
Leszögezem, hogy nem nézem a Csajokat és nem olvastam a könyvet sem, mert kifejezetten taszítónak találom Dunhamet (és szégyellem bevallani, de túlsúlyosnak is, az ő testalkata messze túl van az átlagoson).
Ugyanakkor érdekel a jelenség, és nagyon egyoldalúnak tartom a könyvismertetőt, mert azért egy kicsit nem ártana fókuszálni arra a kérdésre, hogy mennyire lehet a generációja hangja (legalábbis egy hangja) egy olyan nő, aki kivételes környezetben, a new yorki felső tízezerben nőtt fel és mindent ezüsttálcán szolgáltak fel neki (az Isten szerelmére, 17 éves korában a baráti körének vega partit tartott, amiről beszámolt a New York Times!) A sorozatban is csupa hozzá hasonló ember alakít olyan karaktereket, akik finoman szólva sem hasonlítanak egy átlag amerikaihoz sem.
Ráadásul az általam olvasottak alapján a "Barry-incidens" egyáltalán nem így történt. Konkrétan a könyvben leírtak - nem csak a név, hanem az egyéb jellemzők is - kizárólag egyetlen férfira illettek rá, akit ezek után hónapokig üldöztek, mert Dunham valamiért sokáig várt azzal, hogy bejelentse, hogy nem róla van szó. Ez egyrészt undorító, másrészt azért felveti a kérdést, hogy mennyiben önéletrajzi és mennyiben fikciós műről beszélhetünk...

Könyves: Ha szexről fantáziálunk, a pasi helyében akarunk lenni: "A popkultúra két legfontosabb feministái, Miranda July és Lena Dunham beszélgetett szexről, anyaságról." – Aszongya: "A POPKULTÚRA KÉT LEGFONTOSABB FEMINISTÁI". ÉDES FASZOM. A helyesírási hiba az egy dolog, egy indexesnél már az a meglepő ha folyékonyan ír és olvas magyarul, de basszus, EZEKNEK MI KÖZÜK VAN AZ ANYASÁGHOZ?! Azt is szeretném tudni hogy feministáéknál az mióta nem számít nemi erőszaknak, vérfertőzésnek és pedofíliának, ha valaki (mint Dunham is tette) a saját húga micsodájába nyúlkál?! Mielőtt nekem esnétek: ezt ő maga vallja be a könyvében, ráaádásul rohadt büszkén :SSS
quart: Volt pornóssal lép fel az Európa Kiadó: „Az X-faktor sztár, a legendás underground zenekarral koncertezik.” – ÉDES FASZOM! Én valamikor tiszteltem-becsültem Menyhártékat, de basszus, idáig süllyedni hogy Krasznai Tündével közösködnek? Most erre mit írjak? Hogy így kezdődik egy gangbang, vagy hogy mi így vonulunk be? És egyáltalán, kinek az ötlete volt ez a szerencsétlen párosítás?!
LG: Európa Kiadó a Millenárison - játék! – ...avagy már nem is leplezik hogy csak fizetett reklámról van szó, ráadásul a legrosszabb közhelyeket puffogtatják el: „Jövő pénteken hosszú idő után először lép fel Budapesten az Európa Kiadó. A hazai pop-rock történet egyik legfontosabb zenekara az idők során újra és újra úgy tudott megújulni, hogy közben sosem vált mainstream-formációvá (...), a dalaik közül ma már sok klasszikusnak számít (...). [M]ára az Európa Kiadó nagyon is élő produkcióvá vált – olyannyira, hogy új és régi dalok egyaránt elhangzanak majd a koncerten. A koncerten a zenekar a megszokott felállásban játszik (...). Meghívott vendégként a Menyhárttal számos URH klasszikust közösen jegyző Müller Péter Sziámi, illetve a rövid idő alatt népszerűvé vált Krasznai Tünde állnak majd színpadra. A játék során elsőként lájkolni kell a Budapest Promoter és a Lángoló Gitárok Facebook-oldalait /vagy a koncert Facebook-eseményét. A megfejtést a jatek@langologitarok.hu e-mail címre várjuk Lángoló - Európa Kiadó-játék tárgyú levélben jövő szerdán éjfélig.”
...és az a bizonyos rohadt nehéz kérdés:
„- Nevezz meg legalább egy vendéget a koncertről.”

Komolyan, ilyenkor eszembe jut amit anno a Terembura vagy Barangó írt róla. Egyébként meg:

most mondom 2015.02.13. 11:39:45
a belem kifordul ettől a közhelyes, ostoba, marketinges blablától.