SZOMBAT, MÁJUS 15.:
FINN LÁNY A BUSZON
A megszokást, mint tükörképet megkapod.
Talán érdemes:
A Cinemax 2-őn fél kilenckor (későn idelátogatóknak holnap ugyanitt 09:20-kor) rövid (75 perces) de több szálon futó finn Almodóvar-utánérzés, itt-ott Kaurismaki humorával megspékelve. A Szokás hatalma (vagy Megszokás kérdése, merthogy ez is második címét fogyasztja) nyolc nőjének (akik között egyaránt akad színésznő és átlagos háziasszony) mind megvan a maga apró öröme (bulizás), bánata és napi feladata (gyereknevelés) amiket szürreálisan ismerős sztorikban láthatunk. Női vonalaknál maradva 21:35-kor (sajnos) örökzöld dráma a Dunán merthogy a házasságon belüli bántalmazások száma továbbra is túl magas (igen, az ideális a nulla volna), itt olasz családfőre marad unokahúga három gyereke miután amazt megölte az ex-férje. A lelki sokk egy dolog de mivel nekik is van már két fiuk, így még anyagi nehézségek is sújtják őket... A Mi fiaink bár nem hibátlan de értékesebb az amcsi szuperistenes marhaságoknál, főleg mert nem esik át a ló túlsó oldalára. Tíz perccel később (azaz háromnegyed tízkor) tavalyi romantikázás a Film Now műsorán jóval kevésbé veszedelmes viszonyokkal. Igazi törökgáborosan egyrészt-másrészt alkotás a Fénykép: ugyan a mostani afrocentrikus irányt lőtte be de mentes a politikától csak egy all black love story-t mesél el a szerelemmel járó jó-rossz dolgokról meg a későn felismert lehetőségekről. Bőrszíntől függetlenül bárkinek bejöhet (ahogy anno a Waiting to Exhale is) bár Issa Rae szerepeltetését továbbra sem értem, vannak nála milliószor tehetségesebbek és ha már itt tartunk, volt egy „díjátadónk” is:
Oscar-díj rovat:
podcast – Pucér nők és annyi más érdekes a vásznon: „Változik az Oscar-díj, változik a filmművészet.” – ...előnyére. Ja nem:
OSCAR-DÍJAK – Az év csalódása: előre megírt jelenet volt Glenn Close twerkelése – Nem, az az év szánalma volt, az év csalódása továbbra is az hogy egyáltalán megtartják:
A tavaly is rossz nézőszámokat produkáló Oscart feleannyian sem nézték idén – Esküszöm nem értem pedig próbálnak progresszívek lenni:
Van, aki két terhességet is végigcsinált az Oscar árnyékában – Ha nem a Wachowski tesók voltak, akkor ennek nincs hírértéke.
podcast – Végre sikerült eltalálni az év legjobb filmjeit: „Az idei év Oscar-jelöltjeinek jobb a szórása, mint a korábbi években, de azért hiányzik a legjobb színészek közül Adam Sandler. Ez egy ilyen év volt, kibeszéltük.” – ...vagy mégse sikerült, mert:
FILM – Nem a jó filmet jelölték Oscarra! – ...avagy BRÜHÜHÜÜ, az #oscarssowhite után hamarosan jön az #oscarstooyellow, mert:
percről percre – oscar 2021 – Először kapta ázsiai nő a legjobb rendezőnek járó díjat: „Anthony Hopkins második Oscar-szobrát nyerte.” – ...és ő csinálta a legjobban hogy átaludta az egészet, megúszva a díjnak álcázott megaláztatást:
Steven Soderbergh megmagyarázta, miért ért ilyen furcsán véget az Oscar: „Miért a legjobb férfi főszereplőt hirdették ki utoljára a legjobb film helyett, ahogy ez lenni szokott?” – Hogy tudják a halivúdi férfiak hogy hol van a helyük :P
Oscar – 5 tény, ami miatt totál értelmetlen a 2021-es filmes díjkiosztószezon: „Mármint azok kívül, hogy 2020 nagy részében zárva voltak a mozik. A Golden Globe korrupcióbotránya után az Oscar igen nehéz helyzetben van.” – Szüntessék meg, jelen formájában úgysem a legjobb filmekről szól :(((
VASÁRNAP, MÁJUS 16.:
IT WAS A GOOD DOG DAY
Say hello to my little kegyelem!
Ajánlott:
Negyed tízkor Sidney Lumet több szempontból is újító mesterműve a Dunán ami elsőre úgy kezdődik mint bármelyik akciózás vagyis egy Kánikulai délutánon három elszánt fickó elmegy bankot rabolni. Tervükbe több hiba is csúszik: egyikük meggondolja magát és lelép, a másik kettő meg akkor esik pofára mikor kiderül hogy nem sokkal érkezésük előtt szállították el a leendő szajré 99%-át. Az események akkor vesznek még érdekesebb fordulatot mikor egyértelmű lesz hogy Sonny Wortzik (Al Pacino) meleg és a barátja nemváltoztató műtétjére „gyűjt” a maga sajátos frazeológiájával, ennél már csak az a hihetetlenebb hogy ez meg valójában is megtörtént. Hozzánk megcsonkítva jutott el, később a hiányzó jeleneteket újraszinkronizálták új hangokkal, ezzel együtt is kötelező, függetlenül attól hogy a teljes vagy a cenzúrázott verziót adják. Bár a mai rendezők szeretnek úttörőkként tetszelegni attól még tény hogy az 1975-ös (!!) Dog Day Afternoon most is ezerszer bátrabb mint bármelyik megrendelésre gyártott woke/gender marhaság, tarolt is a jelöléseken-díjátadókon (Oscar, BAFTA, Golden Globe) bár a fenti hírválogatás tükrében ma már meg se kaphatná ezeket.
Talán érdemes:
19:50-kor újra Női szívek dobognak de már a Story4-en, nyolc helyett csak öten és a helyszín is áttevődik Berlinbe ahogy a hangsúly is a párkapcsolatokra illetve azok hiányára tolódik át. Ami még más az az hogy hősnőink nem párhuzamosan hanem együtt igyekeznek megoldást találni és hát van mire: egyikük túl lazán veszi a férfinépet, a másik túlparázza az ismerkedést, de olyan is van aki inkább a karrierre szavaz... Julia Dietze kedvéért talán belenézek – vagy nem, mert nyolckor ötéves neo-western érkezik a Film Now-ra melyben hazatérő TÉKOZLÓ FIÚNAK leszerelt katonának (Kiefer Sutherland) kell rendet tennie szülővárosában és a rá váró egyéb feladatok ismeretében a Hatlövetű kegyelem osztogatása az egyszerűbb. Hogy miért? Hát mert anyja meghalt mielőtt találkozhatott volna vele, régi, megházasodott-gyereket vállalt barátnőjével (Demi Moore) ugyancsak nehéz lesz zöldágra vergődnie, még jó hogy prédikátor apja (Donald Sutherland) segít neki. A Forsaken bár nem egy Unforgiven de jó végre együtt látni a két Sutherlandet (ahogy Moore-t is nem pusztán biodíszletként funkcionálni). Kilenckor a közbiztonság fellegvára, a turistaparadicsom Kolumbia lesz az úticél a Filmbox Extra HD-n valóságalapú sorozattal melyben jól induló srác (Manolo Cardona) jön rá hogy fiatal és kell neki a pénz, be is lép a BULI drogBárók és dílerek közé. Annyi jó (?) hozadéka van a váltásnak hogy így legalább élesben kamatoztathatja katonai iskolában felszedett tudását, akinek bejön az ugyanitt háromnegyed tízkor megkapja a 2. részt is.
A seksz, a szipu rovat:
The Mexikó Edition:
Hamarosan Mexikóban is legalizálhatják a marihuánát: „Ezzel megszülethet a világ legnagyobb kannabiszpiaca.” – Hé, hát nem úgy volt hogy a fű már legalizálva van és ezzel náluk is beköszöntött a Világbéke meg a Demokrácia? LOL!!4!!!4 Dehogynem, sőt már a hírességek is oda menekülnek szmokizni a Zelnyomás elől:
Mari – Rose McGowan drogélményeiről beszélve elejtette, hogy egyébként Mexikóba költözött: „Egy videóban a riporter és a riportalany is füvezik, McGowan durván beszól Mark Zuckerbergnek.” – Jogos, hiszen arrafelé sokkal jobban tisztelik a nőket mint a Bűnös Amerikában:
A mexikói elnök egy háromméteres fém fallal készül a nőnapra – Trump likes this. – „Az országban, ahol 15 év alatt 130 százalékkal emelkedett a nők ellen elkövetett gyilkosságok száma.” – Lehet hogy ezzel akarja elválasztani őket a potenciális gyilkosoktól:
Ők lesznek az ellenség: maga alá gyűri a nőket Mexikóban a macsó társadalom – Bezzeg ha drogbárók feleségeiről készül életrajz, rögvest Erős Nőkről van szó, lásd Escobar felesége.
Steven Seagal felfegyverezte a venezuelai elnököt: „Az akcióhős 2018 óta orosz különleges megbízott.” – Következő állomásnak javaslom Kolumbiát:
Már 24 halottja és legalább 840 sérültje van a kolumbiai zavargásoknak, leállt az oltási kampány a fővárosban – Wait, a challenger appears:
Összecsaptak rendőrök és bűnbandák Rióban, legalább 25 ember meghalt: „Fülest kaptak a hatóságok, hogy a drogkereskedő bandák gyerekkatonákat toboroznak.” – ...és megelőző csapást mértek az esetleges jelentkezőkre is. Sebaj, maradt még elég:
határátkelő – Közép-Amerika legdurvább gettójában: „A panamai Colón a régió egyik leginkább lepukkant városa, már a bemerészkedéshez is bátorság kell. Fotókat is mutatunk.” – Na, Észak-Korea után itt a másik fő nyomorturizmus-célpont mert ugye Magyarországon nincs elég veszélyes-drogos hely. Nap kommentje:
zsocek 2021.02.01. 17:31:09
A nyomorturizmus végtelen tahósága: a nyomornak is megvan az előnye: olcsó az étel.
VISZLÁT HÉTFŐN (és a faszbúkon)!