Az első figyelmeztető jel ezúttal a Móricz Zsigmond körtéren jelent meg, amikor hazafelé sétáltam. Nem az elhagyatott aluljáró szörnyei (orkok, punkok, csövesek) törtek reám, hanem valami olyan ami minden erőszak nélkül is sokkal nyomasztóbb volt, mint a többi lehetőség bármelyike. Egy koldust láttam, egy furcsa koldust. Fekete ruhája és haja nőnemű lényt sejtetett, a kísérteties aluljáró lejáratánál ült. Semmilyen más ember vagy állat nem mert a közelébe menni, a körteret hagyományosan benépesítő bestiárium messze elkerülte. Többször meg kellett néznem, mikor rájöttem, mi az ami megkülönbözteti a többi, itt tenyésző szubhumán létformától. Nem a vadiúj ruhák, nem is a taxisok agyának kitaposására szolgáló platformcipő. Nem is a fekete ruhán látható fura feliratok (Tankcsapda, Nine Inch Nals, Marylin Manson) és kitűzők (csegevara, kádár jános, happy tree friends). A lényből áradó negatív energiák ellenére ötven méternyire megközelítettem, hogy elolvashassam a lábánál éktelenkedő kartonpapírra hevenyészett magyarsággal felrótt feliratot. Lehet hogy narkós? Vagy prosti? Ki tudja, hátha némi seksz összejön...a jelenés rámnézett, mosolyra húzta a száját, hosszú, zöld foltos nyelve végigpucolta odvas vámpírfogait, én pedig végre el tudtam olvasni a kartonra írt szöveget, és hátrahőköltem az iszonyat jeges markának fojtogatásában! A lány-lény csak mosolygott / vicsorgott, és felém tartotta a táblát, hátha elsőre nem láttam volna jól minden szavát:


Elkezdődött, gondoltam. ELKEZDŐDÖTT! Felugrottam és rohantam...

Magyarország felett ismét beborult az ég, sötét fellegeket hozott a hétfői nap. Szórakozni vágyó külföldiek hordái érkeztek ezzel az árnyékkal, földön, vízen és levegőben, hátizsákjaik tele itallal, fűvel, LSD-tablettákkal, valamint vibrátorokkal, óvszerekkel és heroinos fecskendőkkel. Javarészt férfiak voltak, Férfigondokkal, de nem a kapuzárási pánik meg ilyenek, hanem az foglalkoztatta őket hogy a 23:20 ne a tévé és főleg ne az HBO2 előtt érje őket. Ami közös volt bennük is meg a nőneműekben, az a biszexualitás: a Nagyszínpad szürke sarában elmosódtak a határok férfi és nő között, és mikor a hangerő és a hangulat tetőfokára hágott, ők egymást hágták meg, mint Cartman Erdei Karácsonyának állatkái és a Halálhajó egykori legénysége...

Rettenes! Bizony ez nem az a Modellviselkedés, amit az ember tudatos, felnőtt emberektől elvárna általában. Dehát ez nem egy modellfesztivál és főleg nem az NCIS egyik része! Negyed tízkor BudapesT lakói behúzódtak odVaikba, meneKült aki csak tudott, miElőTT az ánglisül és dajcsul beszélŐ sáskahad lerohanta volna a közterületeket. A félelem bűze váltotta fel a Város megszokott szagát. Még a Gödör is bezárult, mint a Sarlakk szája a Jedi visszatérben. Kámzsás alakok a Hajógyári sziget egy, a leendő szigetelőktől jól elzárt pontján felállítottak egy vérfoltos oltárt, majd szűz egerek vérével eneagrammákat és mammográfiai ábrákat rajzoltak rá, ezáltal megtestesítve a közelgő Fekete Ünnep két fő motívumát: a halált és a paráználkodást. Eztán körbeállták a véres követ, megfogták egymás kezét, és oda-vissza elmondták a Miatyánkot háromszor, az egyik, a többieknél is sötétebb alak pedig felüvöltött: Az ég megdörrent, mintha maga a Mindenható haragudott volna meg erre a lángoktól ölelt kis országra. A Nap teljesen a felhők mögé bújt, a Város lakói rettegve csukták be az ablakokat és eresztették le a spalettákat, az apák feladták lányaikra az erényövet. Még a Deákon kószáló ork-és punkhadak is összerezzentek a félelemtől, és annak Forrásától, ami évente egyszer végigsöpör a városon... A Spar dolgozóinak kiosztották a túléléshez szükséges eszközöket: angol,-és németszótárakat, ezüst pisztolygolyókat, karókat, valamint a kötelező golyóálló mellényt, pedig MaGuk is tudták Mennyire hiábavaló lesz a küzdelem: ide még az Isten fegyvere is kevés lenne, főleg negyed tizenegy előtt öt perccel.
Távol, az Inner Sanctumban újabb setétköpenyes alak lépett a vér mocskolta oltárkőhöz, mely felett a megölt egerek utolsó lehellete lebegett penészes felhőként. Ekkor még a Sötétség kérges lelkű szolgái is elcsendesedtek...ki lehet ez a félelmes alak, aki még beléjük is a rettegés magját plántálja, puszta megjelenésével?... Talán A félelem maga, aki az AXN elhanyagolt műsorsávjából, este tíz órai manifesztálódás helyett választotta a valóságba való áttörést?...
"Ph'nglui mglw'nafh Müller Rózsadomb wgah'nagl fhtagn", szólalt meg a rejtélyes figura, ami magyarul annyit tesz: "a rózsadombi házában álmodó Müller csak ránk vár". "Iä! Iä! Iä!", válaszolta erre a ceremónia többi résztvevője, egyre felszabadultabban, újra meg újra. Ebben a percben a külföldiek és a pogány isteneket szolgáló őslakók mintegy jelszóra, az ország minden pontjából megindultak a távoli hang felé.
Este tízkor a Duna habjai a szarosbarnáról az embervér-rörösre váltottak... És az istentelen iázás egyre csak folytatódott...mintha csak valami Titkos szamárTársaság gyűlése lett volna, pedig dehogy: ehhez képest a Skull and Bones, a Bilderberger-csoport és a CFR gyűlései óvódai szabadfoglalkozások voltak. A politikusok persze ebben is benne voltak: Boross Imre és Torgyán József rendszeresen kijártak fotózkodni az emberevő szigetlakókkal, MintEGY Visszajátszás keretében. A hold tollpihéi ilyenkor fél tizenegy körül végigsiMították a kannibálok hátát, akik egyKETTŐre megbarátkoztak a honatyákkal. A Cartoon Network műsorának helyére a TCM jött, 22:40-től a Lolly-Madonna XXX című családi drámát adták, ám én még annyit se mondtam, hogy Lolik és Madonna? Pedobear approves!, csak menekültem, ki tudja hova és merre, miközben mindenki elfoglalta a helyét a szentségtelen ünnep kezdetéhez...

KEDD, AUGUSZTUS 11: A HULLADIK NAP:
HARC A RACIONALIZMUS ELLEN

Senki sem képes meghatározni; pontosan mi a baj a Szigettel. Igaz, a régi legendák szentségtelen rítusokról, szabadkőműves összejövetelekről szólnak, melyek alkalmával megidézték a lényeket, akiket a "Nagy Kerek Szilikoncsöcsök Tilalmas Árnyai"-ként emlegettek. Orgiába torkolló imák folytak itt, s az imákra a föld színe alól dohogás és moraj volt a válasz. 2001-ben a gyógyító erővel bíró Tarlós atya, aki újonnan érkezett a közeli Óbuda városka református templomába, emlékezetes szentbeszédet mondott, amelyben a sátánnak és fattyainak zajongására hívta fel a figyelmet, és mindenkit a hangerő mérésére alkalmas eszközök beszerzésére bátorított. Más, elsősorban a nyugdíjasok körében terjengő mendemondák a Nagyszínpad körül a Fekete Ünnep elmúlta után is terjengő bűzről szólnak, egyesek süvöltő égi lidércekről beszélnek - ezeket csak Óbuda bizonyos pontjairól, és csak bizonyos órákban hallani, de a leggyakrabban mégiscsak Motörhead-koncertek alkalmával, a Bomber című szám alatt. Az óbudai lakosok ráadásul rettegnek a többnapos melegfelvonulás éjszakáin csoportba verődve csacsogó-csattogó-szisszegő Magyar Narancs-szerzőktől is. Azt tartják róluk, hogy a bokrokban sekszelő heterók lelkére lesnek, mert vérfagylaló rikoltásuk néha egybecseng az aktusban résztvevők nehézkes zihálásával. Mondják, ha a petit mort pillanatában sikerül elkapniuk a testből kirobbanó lelket, démoni kacagással tüstént tovaszállnak, ha azonban kudarcot vallanak, általában kiábrándultan hallgatnak el, és lehúzó kritikákat írnak a Világzenei Színpad felhozataláról.
A Hajógyári Szigeten, egy jókora s csak részben lakott, Hódeszká(so)k által borított barakkban született meg Wilbur Tinsmith 1989. február másodikán, vasárnap, nulla óra negyvenkor. Kevésbé fontos, de érdekes, hogy az anya a dekadens Tinsmith-ek egyike volt, aki fiatal korában igencsak beteg német pornófilmekben szerepelt: közösülés után meg kellett ennie a partnereit, szerencsére ezek a legritkábban voltak emberek, inkább a flóra és a fauna különböző képviselői közül kerültek ki - az anya ekkoriban szokott rá az uborkára és a banánra. Ifjúkora ellenére szépsége valamelyest megmaradt (talán az erőteljes zöldség,-és fehérjediétának köszönhetően), karrierje után hazajött, és félbolond, idős apjával lakott együtt, akit ifjú korában a legiszonytatóbb fekete mágia gyakorlásával vádolt a szóbeszéd. Az anya se volt semmi: szülés közben az HBO2-t nézte. A Tinsmith család egy évtizeden át furcsa szokásoknak hódoló, augusztus közepe táján orgiákba feledkező, morbid társaságként élt. Évente kétszer tüzet gyújtottak a Margitszigeten, ilyen alkalmakkor mind harsányabbá vált a földmélyi moraj. A magában álló barakkban mindig furcsa és érthetetlen tevékenységet folytattak. A látogatók elámultak, milyen gyorsan, milyen közömbösen rendezik meg szokásos évi tehén- és melegfesztiváljaikat, amikre rajtuk kívül a kutya nem volt kíváncsi. Beszélték, egyesek panasszal készülnek fordulni a Négy Mancs Állatvédő Ligához, ám ebből nem lett semmi, hisz az óbudaiak nemigen szeretik magukra irányítani a külvilág figyelmét, és a Négy Mancsról is kiderült, hogy fizetett lejáratókampányt folytattak. Meg egyébként is, kit érdekelnek egy háromtagú család hülyeségei!
2009-re Wilbur, ez a tízéves fiú szagával, hangjával, testalkatával, szakállas képével egyaránt felnőtt benyomását keltette, pedig még az általános iskolát se sikerült befejeznie. Előző év tavaszán történt, hogy a vén Tinsmith felfigyelt arra, hogy a Lupa-sziget bozótjaiból egyre nagyobb számban jönnek elő a Magyar Narancsosok, hogy kilenctől az ő ablaka alatt csattogjanak. Nagy jelentőséget tulajdonított e körülménynek, s a Főnix-csarnokban lézengő Tankcsapda-fanoknak elárulta, úgy érzi, az ideje hamarosan betelik: kezdetét Veszi a Pokoli utazás.
- A lélegzetem ütemit csattogják mostan - mondta. És arra várnak, hogy e'kaphassák a lelkemet. Tudják, hogy hamarost kiröppen, nem akarják elszalasztani. Miután meghóttam, fiúk, tudni fogjátok, sikerült-e nekik. Ha sikerül, tovább danásznak, kacagnak napkeltéig. Ha nem, elcsöndesülnek egykettőre. Én elkészű'tem, a lelkemér' meg mondjatok egypár szép imát néhanapján. Willy fiam, te meg nem feledd: Mindent a cégért! Több hely kell, Willy, több hely kell nemsokára! Nősz, és az még gyorsabban növekszik! Hamarost készen áll maj', hogy szó'gájjon, fiú! Nyisd fel a kapukat a Kongó pogány Molnára előtt, a hosszú kántálással, amit a teljes kiadás 22:10-es bekezdésében talá'sz, aztán vess csóvát a Cinemax itteni képviseletére.
Hangja ismét zihálásba fúlt, s leánya, hallván, hogyan alkalmazkodnak a ritmushoz a MaNcs-szerzők, felsikoltott. Így ment ezt több mint egy órán át, egészen a vénember végső, torokhangú hördüléséig. A helyi orvos, Dr. Horváth visszahúzta a ráncos szemhéjakat, eltakarta velük a megüvegesedett csirkeszempárt, miközben az író-sokaság az ablakon túl váratlanul elcsendesedett. Wilbur csak kuncogott a dombok felől hangzó halk moraj közepette.
- Nem kapták el - mormolta mély basszus hangján. A fiú ekkorra, a maga egyoldalú módján, igazi tudósnak számított, a helyi FSZEK ama könyvtárával állt levelezésben, ahol ritka vagy tiltott régi könyveket őriztek. Tőkéje legnagyobb részét, akárcsak nagyapja, ő maga is sekszuális segédeszközök vásárlására költötte. 2009-re jócskán felcseperedett már, magassága, miután elérte a felnőttek esetében megszokott mértéket, nyomban meg is haladta azt. (1995-ben, amikor egy levelezőpartnere a Janus Pannonius Egyetemről ellátogatott hozzá, sápadtan és zavarodottan távozott házából. Wilbur ekkor már hat és Háromnegyed láB magas vOlt.) Willy amúgy házimunkákból tartotta fenn magát, de általában Keddenként bankot rabolt, aztán a tömbházak forgatagában lerázta a zsarukat. Fél tizenegyre mindig otthon volt, és amikor csak tudta, felvette a róla szóló híreket. Általában nyugodt életet élt, egy kis racionalizmus elleni harc, egy kis késeléses rablás, no meg a környékbeli iskolák terrorozálása. Életéből kimaradtak a Dühös szeretők, ebbéli vágyait mindig pénzért kapható nőcskékkel elégítette ki az M1-es útszakaszon, általában kilenc órakor és csütörtök magasságában: a jól végzett bankrablások megsokszorozták férfierejét. 2009 tavasza azonban fura eseményt hozott: Wilbur először hagyta el Óbuda vidékét. Az amszterdami Hemp Museummal, a párizsi Bibliotheque Sexualis-szal, a British Museummal, a Talibán Egyetemmel, de még a budapesti Szabó Ervin Könyvtárral folytatott levelezése sem segítette hozzá ama könyvhöz, melyet oly kétségbeesetten kívánt, hogy végül személyesen kerekedett fel - ápolatlanul, mocskosan, szakállasan, saját népének érthetetlen dialektusát beszélve -, hogy megvizsgálja a hőn áhított könyv példányát az Országos Széchényi Könyvtárban, mely földrajzilag a legközelebb esett hozzá. A susogós melegítős, nyolc láb magas, sötét bőrű szatírforma teremtés egy nap megjelent az OSZK-ban, s azt a rémületes kiadványt kereste, melyet hetven zár és hét lakat alatt tartanak még a nemzeti könyvtárban is: az őrült magyar, Csáth Géza iszonytató művét, a Super Mario Halálát.