2009. 09. 14.
Beszélgetések a Mesterrel, első könyv: Babérlombok a Bölcsesség Juharfájának Oszlopairól
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
SZEPTEMBER 14.:
ELSŐ FEJEZET:
JÁTSSZ MA, MINT HOLNAP EGY TÚZOK,
MERT HÁTHA KÉSŐBB BETILTJÁK
A' derék Akli Miska meséje itten kezdődik vala
Az emberélet útjának felén egy Kharüdbisz és egy Szkülla leszbikus kettőse közé kerültem: rájöttem, hogy férfiúi bájaim őket hidegen hagyják, pedig csak egy édeshármast akartam összehozni a ZéPé színes-szagos vécéjében olyan fél tizenegy magasságában, de a két nő helyettem végül egymásba habarodott. Pedig köztudott, hogy a boldogság egy olyas Valami, ami megsokszorozódik, amikor osztoznak rajta, én pedig szeretek adakozni, ha van kivel, mégis: a legtöbb szenvedés abból Fakad, hogy elvárjuk, hogy úgy szeressenek minket, ahogy mink aztat elképzeltük. Eme szomorú affér arra késztetett, hogy példás számvetést készítsek: eladtam ingóságaimat, hajamat leborotváltam, félretettem hetero énemet, és az Igazság útjának keresésére indultam. A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A pRóba nem vár. Az élet nem néz hátra, és a változások csak akkor következnek be, amikor valami olyat teszünk, ami abszolút nem illik bele az általunk megszokott világba. Én is így voltam a sikertelen sekszuális manővereimmel, és a nagy medinálás közepette egész a góhídi villamosmegállóig jutottam, amikor rátaláltam arra az emberre, akit első szavai után Mesternek szólítottam, és térdre is estem előtte, pedig egyik kezében pálinkásüveg himbálózott, a másikban tömött vízipipa füstölgött. És ezek voltak a Mester első szavai:
-A Világ Lelke szólott a Gyermek Szívéhez, mikor amaz a Sivatag Istenéhez imádkozott, aki az Urali és egyéb Altáji Szelek Szellemének parancsolt. Ímé halld hát a szavait. Az ismétlés a tudás anyja. Viszont aki az anyjával hál, az egy motherfucking vérfertőző baromállat. Ám a te testvéredet mindig fogadd tárt karokkal és főleg lábakkal, ha nőből vagy, és különösen akkor, ha így köszönt: húgom, nem húgom - megdugom!, mert ez esetben a vérfertőzés bocsánatos bűn, főleg ha a leányzónak nagy mellei vagynak. A tékozló fiúk pedig gyakran szokatlan ajándékot hoznak, ahogyan ezt a Viasat3-on is láthatjuk majd kilenctől a Játsz/ma című fércműben. Mint várszagra az égi vadász, jön a tékozló fiú, és így szól: ahelyett, "hogy vennék Neked valamit, amit szeretnél, valami olyat adok Neked, ami az enyém, ami tényleg az enyém. Egy ajándékot. Valamit, ami jelzi, hogy tisztelem azt az embert, aki itt ül velem szemben, és arra kérem, hogy értse meg, mennyire fontos, hogy vele lehetek. Most már van valamije, ami egy kicsit én vagyok, van belőlem egy darabkája." De figyelmezz szavaimra: olyan ez mint a számítógépes vírus, bazmeg! És ha már vírus, emlékezz a trójaikra is, bár azt a filmet nem ismétlik, és vészd eszedbe: timeo danaos et dona feRenTes!
-De Mester, Mester! Mi köze a ferenceseknek a dánokhoz?
-Ez Latinusul van, ifjú padawan. A dánokhoz meg nem sok, legfeljebb David Fincherhez. De ha becsukod a Bibliát és az Ész egyéb tárházait, akkor éjfél előtt öt perccel a Rémségek könyve fog tenéked kinyílni a második oldalon. Az a Vágás lesz a Végső, csak összevarrni hát. Szent Jakab Útján, de az életben is, a bölcsességnek csak akkor van értéke, ha segít az embernek legyőzni bármilyen akadályt. Kilenckor az Illatos út felé értünk hosszú vándorlásaink során. A Mester gondterhelten ráncolta a szemöldökét.
-Mindaz, amit eddig tapasztaltál, semmi ahhoz képest, ami ama három tornyokban egykor leselkedett a békés utazókra.
Odanéztem. Régi, magasztos emlékek...most azonban csak romokat láttam. Romokat, amelyeket gyerekkorunkban várakká varázsolt a képzeletünk, romok, amelyek közt annyit játszottunk, s ahol annyiszor kerestem az én kis hercegemet.
-Mégis, mi volna ama három betontömb? Nekem sima panelproli-tanyáknak tűnnek.
-Elhallgass, gyermek! A hírhedt csontevők laktak ottan. Mostanra a helyi kán szétdobatta őket a város több pontjára, de egykor itt volt a Főhadiszállásuk. Jaj volt annak, aki Lakó-tornyaik közelébe tévedt!
Megborzongtam. A bontásnak indult épületek kísérteties árnyékot vetettek az esti égboltra, valahol egy kisgyerek sírt...az éjszaka a setétség ígéretével halogatott minket.
-Mi volt ama tornyok neve, mester?
-Frodó még mint Mordor Kapujával, úgy találkozott velük, ám Budapest népe a Dzsumbuj nevet adta nékik a szentségtelen keresztségben.
Megborzongtam megint, de folytattuk a zarándoklatot, kocsmáról kocsmára. Negyed tízre már a teljes pesti Szörnyvilág feltárult előttünk, zombik, élőhalottak és narkósok jöttek-mentek körülöttünk, de a Mester szerint ők is csak szeretetre szomjaznak:
-A szerelem olyan, mint a kábítószer. Először euFóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek. Aztán másnap többet akarsz. Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz maradni a helyzetnek. Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három órára elfelejtheted. De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé válsz. Ekkor már három óráig gondolsz rá, és csak két percre tudod elfelejteni. Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját. És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, te is bármit hajlandó volnál megtenni a szerelmedért.
Negyed egykor utunk a Vörös Yuk katakombáiba vezetett minket, felesleges is mondanom, volt nagy hejehuja-vigalom, pia és nők minden mennyiségben, de a Mester és én, mi csak haladtunk előre a stroboszkópfényben és a metálhörgésben, mint Az elveszett barlang kalandorai.
-Szerelemben, halálban mindent szabad, ifjú tanítvány. Nekünk pedig cipelnünk kell életünk keresztjét, akármilyen borzalmak értek is minket. Ott van az anya esete, aki a koncentrációs tábort egy náci orvos szeretőjeként élte csak túl. Erről nem lehet humorosan szólni, még a képernyő távolságtartásával sem. -a Mester arca itt elkomorult. -Pedig ma fél egykor adják a Cinemax2-n. Ám nekünk, ifjú jóuram, tovább kell mennünk, utaznunk, nem vehetjük fel mások problémáit a magunkéi helyett! De Hát az élet már csak ilyen, Basszamegaló: panaszkOdni éppoly felesleges, mint reménykedni, hisz' az ember számára mindig megvannak a feltételek ahhoz, hogy azt tegye, amiről álmodik. Szerintem ez a nő se véletlenül jött össze a mini-mengelével. Az emberi lény ugyanis el tud viselni egy hét szomjazást, két hét éhezést, és akár évekig elviseli, ha nincs fedél a feje fölött, de a magányt nem viseli el. Minden kín és szenvedés közül a magány a legrosszabb. Jobb éhezni, mint egyedül lenni. Mert amikor egyedül vagy - és nem a választott magányról beszélek, hanem amikor kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy egyedül vagyunk -, az olyan, mintha már nem is lennél az emberiség része, bizony, csak egy Tökéletes Tanú.
 
Addendum
78 milliót is kaphatna távozásakor Kocsis: "14 havi végkielégítés, 4 havi titoktartási pénz, 100 nap felmondási idő jár neki." - a Mester bölcsen bólogatott: "bizony mondom, igazat mondott Jézus: könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak elhagyni az ő vagyonát." Szólottam erre én: -de Mester, hogy' lehetne ezt a mondást átültetni a jelen Kor szavajárására, csak hogy a PRAE olvasói is megértsék?-, ám a bölcs, egyszerű öregember csak nézett maga elé, eltelt egy perc, egy óra, ekkor már szinte éreztem a CSÍt és a ZENt, amint együttesen közénk ereszkednek, napok, hetek teltek el, nem ettünk, nem ittunk (még Unikumot sem!), mellettünk elhaladtak a Suttyódiszkóba igyekvő Gyár-látogatók, hazafelé az egyik lehányta a gatyámat, majd a száját a Mester szakállába törölte, de mi csak hallgattunk, a határidő meg egyre csak közeledett, és ekkor az utolsó percben a Mester megköszörülte a torkát, és éreztem, hogy a válasz közel, és tényleg, mert a Mester szóra nyitotta száját. "A Bölcsesség tanyát vert benned, fiam, mert jól mondod: a modern kor modern megfogalmazást követel" -fogott hozzá. "Könnyebb a heroinistának letenni a tűt, mint politikusnak eltakarodni a zsírosbödöntől. De van egy még ennél is egyszerűbb axióma, amiben mindez benne van!" -És mi légyen az, Mester?- a békességes guru felkészült a válaszra: arcvonásai eltorzultak, és felhördült, majd artikulátlanul felüvöltött: "BIRKA NÉP, EZ KELLETT?!" Lady Gaga ezen a héten is levetkőzött - emlékszem, amikor egy régi nyári alkonyon a Mesterrel beszélgettem, és ő ezt mondta: "a régi történet jut eszembe a postásról meg a kutyáról: az már lassan NEM hír, hogy melyik médiageci mikor vetkőzik, az viszont igen, ha fenthagyta a ruháját a büdös ribanca." Engem mely' igen Meglepett, hogy ekkora Trágárságok hagyják el a Mester száját, ám ő nagyot szippantott a vízipipából, kifújta a füstöt, és így folytatta: "Tizenhányéves is amúgy Lédi KaKa? PEDOBEAR APPROVES!!!"
Imígyen szóla a Mester, és este tizenegykor bezárta előttem Bölcsességének kapuit, én pedig megvilágosodva, tudással felvértezve feküdtem le a földre aludni. Tanuljatok történetemból, blog-látogatók! Használjátok a képzelet erejét, mint John Lennon, mondjátok, hogy Imagine, azaz "Képzeld el" , és ahogy a dal is mondja, soha ne felejtsétek el, hogy az álom, amit álmodunk, csak a sajátunk, viszont ha ébren is alvajárunk, akkor közelebb jutunk álmaink megvalósításához, kivéve ha a zebrán tesszük mindezt. KövesD hát az álmod, ó magasztos Olvasóm! A sivatag asszonya pedig addig otthon hűti tenéked a sört, melegíti néked a mamuszt, míg az ágyadat a szomszéd kamaszfia tartja állandó hőfokon; az panelbarlang hőmérséklete tehát mindenkor húsz fok fölött lészen.

 
KEDD, SZEPTEMBER 15.:
DELFOLÁRIUM:
A MESTER SZAVAI 1.
Az’ hogyan a jó Akli Miska lejegyezte vala
Gyámoltalan utazó, ki az Igazságot keresed, de te is csak az Alexandra könyváruházig vagy képes eljutni! Borulj térdre előttem, ki vezetem az eladási listát minden országban, ki végül csak letaszítottam Harry Pottert a trónról! Halld szavaim, és tudd meg, ki vagyok én. Az vagyok, aki Bárki más is lehet, ha hallgat a szívére és a pénz szagára. Olyan ember vagyok én, aki leborul az élet titokzatossága előtt, aki nyitott a csodákra, kitől távol áll a Bosszú, aki derűsen és lelkesen viszonyul mindenhez, amit csinál, főleg mert Ausztriától Zürichig az én mondataimra nedvesedik mindenki. Olyan vagyok, mint mindenki: úgy látom a dolgokat, ahogyan szeretném, hogy történjenek, nem úgy, ahogyan valójában történnek, és ezért mindig az lesz, amit ÉN akarok. Olyan vagyok, aki szívesen fürdik a nyilvánosság Jupiterlámpáinak fényében, aki szereti ha az édesvíz-kiadós butaságait kilószámra veszik a háziasszonyok, aki szereti, ha a szakácskönyvek mellé teszik a műveit, én vagyok aki kiheréltem Exupéry műveit, az Ezeregyéjszakát, a Bibliát és még a Koránt is, levittem mindezt az RTL Klub színvonalára, és eladtam mindezt a katyvaszt, mint a saját művet. Én vagyok az, kinek idézeteivel tele vannak a blogok és iwiw-profilok, én vagyok az, aki felismerte a könyvpiac fontosabb hiányait, és élt is velük. Úgy biza, és NEM csaltam közben! Az embereknek meg kell érteniük, hogy senki sem játszik cinkelt lapokkal, egyszer nyerünk, másszor veszítünk. Én például nyertem, RAJTATOK, birkák. Ne várd, hogy visszakapj valamit a könyveimre kidobott pénzedből, ne várd, Hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet, hogy felfedezzék a tehetségedet (neked nincs olyanod), hogy megértsék a szerelmedet. Minden egyes haviciklust le kell zárni. Nem büszkeségből, nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért, mert már nem része az életednek. Zárd be az ajtót, cserélj lemezt, takarítsd ki a házad, rázd ki a porrongyot (de vigyázz, neHogy a bilivel együtt a gyereket is kidobd az ablakon). Felejtsd hát el azt, aki woltál, vagy lehettél volna, és legyél az, aki vagy: egy az ÉN olvasóim közül. Miközben mosogatsz, imádkozz! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél, és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a földön, akinek nincs mit elmosnia, vagy nincs kinek megteríteni. (Miközben a piszkos gatyákat teregeted, akkor is ez járjon a fejedben!)
Ha már megtaláltad a Szerelmet:
Az egyetlen dolog, ami megváltoztatja az embert, az a szerelem, és a szerelem soha nem múlik el, de mindig véget ér, a Boldogság Titka pedig abban rejlik, hogyan lássuk a világ minden szépségét úgy, hogy közben ne feledkezzünk meg egy pillanatra sem a kanálban lévő két csepp kenőolajról (és a vazelinről se). Tartani kell az egyensúlyt, és nem szabad átesni a szamár túlsó oldalára, főleg ha említett csacsit Kotrevák Kellynek hívják és egy körszakállas, termetes ember kíséri mindenhová.
Ha még keresed a Szerelmet:
Tudod-E, hogy mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén, nem is szólva a sivatagos lelkű nagyvárosikakról? AMikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is. De hát a szerelmet vagy érezzük, vagy nem, és nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni, előbb fognak idő előtti választásokat kiírni minthogy ez megtörténjen. Színlelhetjük, hogy szeretünk. Megszokhatjuk a másikat. Egész életünket leélhetjük valakivel kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban, családot alapíthatunk, szeretkezhetünk minden éjjel, még tökéletes orgazmusunk is lehet minden alkalommal, és mégis úgy érezzük, hogy van valami szánalmas üresség az egészben:valami fontos hiányzik. És így is van, ezt az ürességet egyedül a TEMÉRDEK PÉNZ tudja betölteni, és én a könyveimmel betöltöm a magam szellemi ürességét, ti pedig nemcsak hogy megveszitek, de még ingyen reklámozzátok is mindenfelé, és így még több pénzhez segítetek hozzá. Vagyis, ha ti nem is találtok a szerelemre, én rá fogok, de ha nem, akkor is buli lesz, mert a nagy zsetonra jönnek a szupermodellek, és jól fogom érezni magam a fene nagy keresés közben. Addig is vegyétek a könyveimet, mert mind nagyon spirituális, és akarok egy új úszómedencét.
Akinek foga van a hallásra az értse már végre meg, és a Bölcsesség galandférge táncoltassa közbe' az intimpírszingjeit!



Kulcsszavak: bölcsesség, paulo coelho

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés