PÉNTEK, DECEMBER 24.
Béla bácsi vagyok, alias Szuperbéla, titkosügynök. Bejárásom van a legdzsuvásabb késdobálókba a Blahától innen, a leglazább erkölcsű rózsadombi elit kuplerájokba és a leglevevősebb pókertermekbe. Korlátlan hitelem van a nyócker és az Üllői út örömlányainál, a Sportarénától a Dürer Kertig minden koncerthelyiségbe ingyen jutok be (plusz egy sört is kapok). Hogy akkor miért ülök itt a Dunánál mint József Attila a jégzajláskor, és miért akarom hogy a senkiháziak, a kezükben levő popszakma, meg úgy általában az egész világ kapja be a faszomat? Elmondom miért. Ez az egész pár napja kezdődött a karácsonnyal. Nem az eredetivel, Krisztus Urunk születésével, hanem valami sokkal rosszabbal…
2010-ben is eljött a téli mizéria, a sok marha hitelre vásárolt, hogy aztán egy plazmatévé miatt mehessenek a híd alá, de ez engem sose érdekelt, ugyanis minket titkosügynököket kemény zen-buddhista akapképzésben részesítenek, nehogy az anyagiak csábítása elvegye tőlünk a Villám erejét, úgyhogy csak álltam és megfigyeltem a Mammut egyesben és beolvadtam a háttérbe, miközben fél Budapest előttem költötte el a pénzét tíz évre előre. Akkor még csak nevettem rajta, nem tudtam hogy ez a pogány eredetű ünnep valamelyest valóságos szálakkal is rendelkezik, és hogy tényleg van egy halhatatlan öreg fickó, aki szállítja a szaloncukrot meg a virgácsot meg a többi szirszart. Ez a fazon, a Télapó, mármint a valódi, ajándékokat osztogatott, valódi gyerekeknek, már évszázadok óta. Hogy hogy jön ide ő? Úgy hogy nekem is ajándékot akart hozni, de ráfaragott. A compound rejtett kéményén ugyan bejutott, de a mozgásérzékelő ráerősített a kandallóban égő tűzre, úgyhogy kicsit megpörkölődött, de végül csak beesett a vezérlőterembe. Ott viszont az engedély nélkül tartott harcikutyám, Franco esett neki, szóval a csóri Télapó fazon mégse volt olyan kurva szerencsés. Eközben én Budapest másik felén részeg kocsmatölteléknek álcáztam magam, hogy könnyebben végezhessem a Lady Gaga által rámbízott melót: egy kicsit alkesz, nagyon Gianna Michaels-rajongó tévésblogger megfigyelését. A faszi egy elit irodalmi újságnak dolgozott ami az értelmiségiek kedvence volt, de ő még ettől függetlenül is csak egy mázlista lúzer volt szerintem. Néha beleolvastam a blogjába is, és nyugodtan mondhatom, hogy ennyi faszsággal én még életemben nem találkoztam. Hogy akkor miért írok oda most én is? Úgy alakult hogy véletlenül elcseréltük a laptopjainkat (majd arra is kitérek hogyan), és remélem azelőtt vissza tudom csinálni a cserét, mielőtt jobban belenézne az én gépem tartalmába. Addig is dokumentálnom kell mindent a feletteseimnek, úgyhogy vissza a történetemhez. Szóval ott ültünk a Búfelejtőben, én megfigyelésdt vlgeztem, BerTolT meg a blogján dolgozott, és mint mindig, most is megpróbálta elkérni a telefonszámomat. Addig-addig nyaggatott, míg végül ráálltam:
-Oké, megadom, írd fel. 555-63-21. Na, megvan?
-Bélabácsi, bazmeg, a budapesti számok már hétjegyűek, és 555-tel nem kezdődnek telefonszámok, csak a hülye amerikai filmekben!
-Miért, mit gondoltál, ez itt a való világ Vályogvillája? Na söprés…
-Te Bélám, mikor engeded már, hogy végre veled dolgozzak? Folyton csak basztatsz engem!
-Idefigyelj! Ha még egyszer ilyen csúnyán beszélsz, úgy pofán baszlak, hogy nyekkensz! Megértetted? Na tűnés a picsába!
De BerTolT csak nem tágított!
-Mondani akarok valami fontosat.
-Tényleg? Mi az? Megjelent az új Gianna Michaels-film? He, he…
-Tudod Béla bácsi, néha rohadt nagy fasz tudsz lenni!
-Na bazmeg! Most mi bajod van velem?
De Berti már el is tűnt, gondolom újabb sörökért, vagy a WC irányába. Mindegy, gondoltam addig gyorsan átfutom amiket eddig írt. Nem sokat találtam: a blog alapja egy sima szövegfájl volt, egy-két megjegyzéssel kiegészítve…nyilvánvaló, hogy rögtönöz, és úgy írja, hiszen a wall of textek, amikről híres, sehol se látszottak… Épp kezdtem volna elmélyedni és megérteni egy háborodott elme logikáját, amikor jelzett a lakásom biztonsági berendezése, pontosabban annak az órámba szerelt kijelzője. Mivel ilyen még sose történt életem során, ezért összekaptam magam és rohantam haza – a kezemben azzal a rohadt laptoppal, ami, most már tudjátok, nem az enyém volt. Én meg azt nem tudtam, hogy a Télapót ejtette foglyul az uborkavédő berendezésem.
Az irodám a legkülebb külterületen volt, a Farkasrétin nem sokkal túl. A bér magas volt, de megérte. A látvány miatt. Ezek miatt a mocsok újgazdag tyúkok miatt, akik minden nap elmentek a rejtett kameráim előtt illetve fölött, és néha még bugyit se viseltek. A többségüknek meg kellett volna borotválkoznia, mielőtt ilyen szerelésben elindulnak otthonról – és itt nem a lábukra gondolok! Hogy ne húzzam sokáig, hazaértem, és a látvány, ami fogadott, nem volt épp filmbeillő. Vagyis igen. Horrorfilmbe. A Télapó kómában feküdt a compound egyetlen ágyán, nem annyira a kutyaharapástól, hanem inkább az arra elfogyasztott fájdalomcsillapítóktól (= alkohol, drága), és amint meglátott, szólni próbált. Odahajoltam, hátha valami fontosat akar mondani.
-Bé…bé…
-BB kellene? Gyerekpezsgő vagy a rostos üdítő? Mindegy, már nem gyártják egyiket se!
-Bé…BÉL…
-Bélgáz? Széntabletta kell rá szedni!
-BÉLA, JAMES Béla! Te barom állat!!!
-Kösz, ez rámfért… -Vagyis az inkognitómat leleplezte egy mesefigura, a laptopom egy beszámíthatatlan tévésbloggernél, otthon pedig se étel, se ital, és a gyerekek is ajándék nélkül maradnak, ha nem teszek valamit... De nem estem kétségbe! Rájöttem, hogy csak igazi titkosügynökhöz méltó módon tudom megúszni a kalamajkát: egyszerre kell megtévesztem a blog olvasóit, az ajándékokra váró gyerekeket és a rám vadászó belső ellenőröket is! Mivel az utóbbi kettő a keményebb meló, ezért gondoltam az írással kezdem. Mégis, mennyire lehet nehéz tévéajánlókat írni?! Az összes film összes tartalmát fejből tudom, sőt még többet is! És ha ezekkel megvagyok, jöhet a legnehezebb feladat: visszaszerezni a gépemet, lehetőleg feltűnés nélkül! Kezdjük az olvasók megtévesztésével.
M2, 15:30: Copperfield Dávid – Családi cirkuszos film a híres mágussal, aki Claudia Schiffert is eltüntette. Mit is szokott ilyenkor írni BerTolT? Ja persue, ajánlott!
RTL Klub, 16:50: Polar Expressz – Felnőtteknek szóló krimi Agatha Christie nyomdokain Robert Zemeckistől. Brutális kettős gyilkosság a transzszibériai vasútvonalon, amit az öreg Miss Marple és férje, Sir Arthur Poirot Holmes derítenek fel. Nem tudom miért ilyenkor adják, de ez már legyen az ORTT gondja.
Viasat3, 21:30: Igazából szerelem – Ha jól tudom, ez Berti kedvenc filmje. Én csak annyit jegyeztem meg belőle hogy amikor készült, akkor még Hugh Grant volt a brit miniszterelnök. Erről jut eszembe hogy akárhány melót végeztem akárhány ország akárhány kormányának, sose pénzzel fizettek. Most is itt ülök az év vége felé, se kaja, se pia… Politikusok! Megőrülök ezektől a politikusoktól. Hogy fizessem be az APEH-tartozásomat a dedikált önéletrajzaikból meg a pártirodák leselejtezett konyhagépeiből?! Tudjátok mit fogok csinálni? Fogom azt a kurva turmixgépet amit Tony Blairtől kaptam az iraki tömegpusztító fegyverek adatainak meghamisításáért, és télapó-burgert csinálok, meg télapó-szendvicset, meg télapó-kólát! Ez a nagy ötletem! Colin Firth-hez (akit amúgy SP mellett a legsármosabb férfinak tartok, de szigorúan heteroszexuális értelemben), szóval hozzá még egyszer szerencsénk lesz ma, éspedig a kilenckor kezdődő Nanny McPhee: A varázsdada című horrofilmben a TV2-őn. Ez egy kicsit S/M beütésű gyereknevelési tanácsadó műsor, nekem túl durva, dehát a gyerekeket néha kemény kézzel kell fogni! Ha viszont kemény kezek: a Karácsony még a plasztikai sebészeket is megérinti, először a Hálózat TV-n fél tíztől, ahol Dr. Beverly Hills-ről derül ki hogy A plasztikai sebész is ember, majd a Viasaton, így nem csoda ha a Kés/alatt cinikus, macsó hősei is gyertyákra meg fenyőágakra cserélik a szikét éjfél után húsz perccel, és istenes dalokkal köszöntik az Ünnepet. Nem csak a gyerekeket, a felnőtteket is nevelni kell, néha éppen a gyerekeknek. Ez történik nyolckor az M1-en, ahol egy léhűtő apa és céltudatos fia töltenek Egy karácsonyt együtt, melynek hatására a papa feladja addigi ingyenélő életmódját. Ilyen csak a filmekben van, a valóságban úgy végződne, hogy a kölyök is segít a papának minden rosszban… Én csak tudom, nálam is itt kezdődött. Nem maradunk hagyományőrzés nélkül: a Duna 2. Autonómián turai énekmondók adják elő műsorukat tíz után tíz perccel, a címe Eredj, Éva a padlásra! Ez is ajánlott. Hatkor szintén a hagyományőrzés jegyében ismétlik az MGM-en A világ legszebb történetét. Monumentális mű, újító képi megoldásokkal, bár nekem kicsit hosszú. Na jó, ennyivel is túlteljesítettem, legyen valami nekem is: tízkor az HBO-n nem annyira karácsonyi, inkább lövöldözős-nevetős-csajos vígjáték, a Zombieland. Én is ezt nézném, ha nem lenne más dolgom…
SZOMBAT, DECEMBER 25.
A blogolást hamar letudtam tegnap, ma is ugyanígy meg fogom oldani, ez nem probléma. A fő feladat az volt, hogy megmentsem a karácsonyt, amíg a Télapó kiütve fetreng a kanapémon. Rögtön neki is láttam: megnéztem egy részt a 24-ből, amiben John Doe McGyver öt perc alatt atombombává alakít egy kiszáradt golyóstollat, majd a Mythbusters következett. Ezután tudtam mi a teendő. Megkerestem a Télapó szánját, majd a Farkasréti alatt rejtőző titkos harcijármű-temetőből elloptam egy ezer év óta ott porosodó Haunebu-t, és kicsit átalakítottam. A legnehezebb az XP telepítése volt a fedélzeti számítógépre. Közben rájöttem, hogy az esetleges belső ellenőrzést egész biztosan megúszom, ha sikerül beindítanom a náci ufót, mert senki se velem fog foglalkozni, és ha igen, akkor se a hajón keresnének…
Sikerült! Nem volt sokkal nehezebb mint egy kocsit elkötni. Megbikáztattam a temetőőrtől lopott aksival, és a Haunebu máris útrakész volt. Még wifit is sikerült bele szereznem, sőt, az egész űrhajó egyetlen hatalmas wifitorony volt… Jack Bauer bekaphatja! Közben a sorson morfondíroztam. Miért én? Vagy kétezer szuperügynök él a világon, miért pont nekem kellett Budapestre születnem és tévésbloggerekre szakosodnom? Igaz, valamire érdemes szakosodni. Pedig lehettem volna akármi, lehettem volna halász. A halászok ugyan kora hajnalban kelnek, halásznak, eladják a halat, halszagúak. Egy lány jut eszembe, akivel jártam, Yvonne, ő is halszagú volt. Vagy lehettem volna űrhajós is, aki felfedez egy új bolygót, és lefekszik a népességével…vagy akkor már sarkkutató. A fókákat csipázom is…mindegy. Az élet adja a csapásokat, mi meg adunk és kapunk, a nemzetközi helyzet egyrefokozódása közben.
Míg én az űrhajót reparáltam, pont mint a Télapu című rettenetben, egyszercsak előkerültek a manók is, és ríttak mint az asszonyok, hogy mégis mi lesz ma este... Rögtön éreztem hogy itt ma valakinek megint vezetőnek kell lennie, és akkor már miért ne pont én legyek az? Felálltam egy sörösrekesz tetejére és kieresztettem a hangomat.
-Hallgassatok ide, kiscsákók. Mi ma este történelmet fogunk írni. Hatalmas mákotok van. Részt vesztek a hadműveletben, melynek fedőneve: Koimbra Hadművelet. Hónapok óta készítjük elő. Én vagyok a vezetőtök, James Béla, a szuperügynök. A Télapó kiütötte magát, de a karácsony nem fog elmaradni. Most frissítem az anyahajó memóriáját…
Miközben szónokoltam, éreztem ahogy átragad rájuk a lelkesedésem. Nagyon helyes! Nem hiába részesültem elit kiképzésben. Persze mindig fel kell mérni az erőviszonyokat, és résen kell lenni, a rendőrszakmában (a várakozás mellett) ez a legidegtépőbb dolog. Minden jelöltet meg kell rostálni, minden társaságban vannak akik gyengítik a Villám erejét. Ők a mindenből viccet csinálók, a mindenre rákérdezők, a mindent kiparodizálók. Ilyenkor kell fel venni a verbális SÜN!pozíciót és kiemelni a rendbontókat. Na már itt is az első!
-Elnézést uram, szerintem előbb szólni kéne a rendőrségnek…
-Na idefigyelj, a rendőrség én vagyok, és a seggedbe pörkölök ha az engedélyem nélkül akár csak nyikkanni merészelsz! Te meg mit csinálsz ott, matyizol vagy alszol, öcsém?
-Nem én, figyelek. Csak pihentem, ma este még dolgoznunk kell.
-Ezért ajánlottam nektek az amfetamint. Nem szenvedély az, mondtam már. Ez veletek a baj! Azt hiszitek, hogy azért, mert valami nem kokó, az már szar! Gyertek ide. Vegyetek. Az éjszakák hosszúak, ha nincs bennetek valami kakaó, erősítő, kifújtok, mint szél a lyukból. Míg rágcsáltok, rátérek a tervre. Rendeződjetek négy csoportba! Négybe, baszod kiscsákó, négyesbe! A hajón van négy űrkabin, azzal fogtok városról városra járni, azon belül hogy kontinensek szerint fogtok dolgozni. Első csoport: Spanyolország, Németország majd Magyarország, és utánuk sorban az európai államok. Második csoport: Észak,-és Dél-Amerika. Harmadik csoport…
-De Mr. Béla, hisz’ ezek nem is kontinensek hanem országok…
-Nem tetszik a mondókám, kiscsákó?! El lehet menni, itt lehet bennünket hagyni kéremszépen! Lehet menni! Senki többet? Folytatom. Harmadik csoport: Ausztrália! Grönlandot meg az Antarktiszt magam veszem kezelésbe. Majd megtudják ezek a kurva ajándékok hogy ki vagyok én…
-És Afrika?
-Afrikába ma este nem szállítunk semmit, és Gibraltárba meg Franciaországba se. Japán, India és Kína is kimarad, de gondolom oda amúgy se sűrűn jártok… Az oroszokhoz sem viszünk semmit, majd csak ha a Putyin nem zárja el folyton a csapokat. Ne feledjétek, hogy ma este nagy dolgokat viszünk véghez, gyerekek! Most pedig ismételjétek utánam: rendőr vagyok, manó vagyok, és egy kibaszott ajándékozógép vagyok! Értve vagyok?!
Miután így feltüzeltem őket, egy dolog maradt hátra: a BerTolT által hátrahagyott tervezet alapján alibiblogot írni. Neki is láttam.
RTL Klub, 19:00: Holdhercegnő – Végtelen történet amerikai hazánkfiától, Csupó Gábortól. Egy régen gazdag család gyermeke egyedül egy ősrégi könyvet és némi adóhátralékot örököl apjától. Az ősrégi könyv gondolom a Necronomicon, a kiscsajból pedig minden bizonnyal boszorkány lesz, aki Cthulhu elé veti az adóhivatal munkatársait. Lájkolom. Utána fél tízkor az északi mondák szatír-istenéről szóló horrort adnak ugyanott, a címe Pán Péter. Köztudott a popzene és a sátánizmus kapcsolata, így nem meglepő, hogy egyes sztárok pánpéternek tartják magukat…ahogy az sem, hogy az ördöggel kötött egyezségnek az a vége, hogy az ember orra leesik, mint Pinokkióé… Na jó, nézzünk át a rivális kertévére is.
TV2, 19:00: Nim szigete – Ez a Monty Python társulat egy kevéssé ismert alkotása, amit a Gyaloggalopp sikerén felbuzdulva készítettek a lovagokról, akik azt mondják, NI. Nem hozta be a befektetett pénzt, ezért nem sokkal később visszatértek az angol humorhoz a Brian Életével. Az ATV abból a kevésből dolgozik amije van, így előbb a Ben Hurt adják le 20:20-tól, majd utána karácsonyi zene a Vidám szimfonikusokkal.
Filmmúzeum , 21:00: Harry és Sally – Romantikus komédia, ismétlés. Meg Ryan orgazmusszínlelése kötelező tanagyag kellene hogy legyen. Nem csak a filmes iskolákban...
M2, 22:15: Ez nem lehet szerelem – A tegnapi Igazából szerelem folytatása Alfred Hitchcock és Steven Spielberg közös rendezésében, Gheorghe Lucas és Uwe Boll forgatókönyvéből, amiben rosszra fordulnak a dolgok. Hugh Grant, akarom mondani Colin Firth vámpírrá változik és bőrmaszkot húz a fejére, hogy láncfűrésszel álljon bosszút a giccses romantikus filmek alkotóin, majd a csúcsponton kiderül, hogy az anyja is ő. Vissza is megy saját magába.
Cool TV, 23:35: BeleValóVilág – Jól tudom hogy BerTolT mennyi csúnyaságot szokott mondani a valóságsókra, azt is hogy ennek néha van alapja, de nem az Ünnep idején: a Való Világ késő esti kiadásában a villalakók madrigálok előadásával örvendeztetik meg az ide kapcsolókat, majd betlehemes játékkal kedveskednek (természetesen Alföldi Róbert rendezésében). A főbb szerepekben:
Lucifer / Kígyó: Stohl András
Bűnbánó Magdaléna: VV Szandika
Első hóhér: VV Alekszosz
Éva: Környezettudatos Éva
M1, 22:45: Rost Andrea énekel – Van abban valami báj, ha Mozart leghíresebb műveit a Salieri Kamarazenekar játssza el. Azt hiszitek csak kitalálom? Járjatok utána :D
M1, 0:10: Királyok csillaga – A Gyűrűk Ura prequelje a nazgúlok urairól. Gáspár, Győző, Menyhárt, Jenő, Hapci, Vidor és Tas a Gyűrű hívó szavát követve vándorolnak a Bolygó Hollandi hajón a világ végéig, ahol egy hatalmas teknősbéka tartja a lapos Földet a páncélján. Ekkor megjelenik a Fehér Nyuszi, Alice követi, le is esnek a csillagporos űrbe…
…ez is megvolna. Életem legbaróbb blogolása volt, ráadásul ingyen! Most már semmi sem állhat az utunkba. Összekötözöm a Télapót, bemelegítem a Haunebu hajtóműveit, összeterelem a felpörgetett manókat, és mindenkit megajándékozunk! Ha ügyesen csinálom, nekem megmarad az inkognitóm, a világnak a karácsony, másokra maradnak a belső ellenőrök, és már csak a számítógépemet kell valahogy visszaszereznem. Kívánjatok sok szerencsét a ma estéhez, holnap folytatom a naplóírást…
VASÁRNAP, DECEMBER 26.
Gyorsan a műsorajánlót, mielőtt feltűnne valakinek: M2, 23:55: Tétova tangó – Jacques Tati párizsi botrányfilmje Marlon Brandóval és Klaus Maria Brandauerrel, akik egyfajta meleg héjanász-kapcsolatban élnek. Ismétlés, korhatáros, nem is csoda ha későn adják.
RTL Klub, 21:40: Micsoda nő! - …ez a férfi. A Síró Játék rendezőjének, Alan Parkernek a legújabb filmje, ahol egy milliomos hazavisz egy utcalányt hogy fogadásból bevezesse az elit körökbe, mint úrinőt. Meg is nyerné, ám pont amikor átadnák a fődíjat, kiderül hogy töke van a menyasszonynak… Előtte ugyanott hétkor még egy karácsonyi horrorfilm Colin Firth miniszterelnöksége idejéből, ez a Miről álmodik a lány?, amiben visszatér a texasi láncfűrészes, és fenyőfaárusnak álcázza magát. Szintén horror a Film+-on hajnali egykor, Billy Bon Thornton és Angelina Jolie főszereplésével, akik korunk Liz Burtonek és Tim Tayloraként szeretve öldöklik egymást… A címe A nagy kaszálás, és üzletileg szinte biztosan nem volt az. BerTolT biztosan beválogatná még a Wiz ismétlését is (Universal Channel, kilenc óra), szerintem kihagyható.
…és itt vagyok. Ahol a történet elején. De el kell mondanom a tegnap estét…hát sikerült. Az űrhajót leparkoltuk a fontosabb városok felett, kilőttük a kabinokat, a manók meg az összes ajándékot kihordták. Egész éjszaka pörögtünk mint a ringlispil, de megérte, bár Amerikában és Angliában nem aratott osztatlan sikert a járművünk. Európában viszont mindenki integetve ünnepelt minket…fene se érti. Szerencse hogy egy évben csak egyszer van Karácsony, és jó hogy az ateisták meg a keleti vallást gyakorlók kiestek, nyomorult pogány népség, nem tudom őket sajnálni. A manók ünnepeltek és a vállukon vittek a vezérlőterembe, ahol kezdetét vette egy olyan buli mint a Mátrix akárhányban, szólt az acid techno és extasykus elektromosság úszott a levegőben. Igen, ez a jól végzett munka öröme. Oda is mentem a DJ-hez, hogy tegye be az egyszermegjavulokméget, ám ekkor a Haunebu elkezdett rázkódni és becélozta az anyaföldet! Nagy égés lesz, Julie, semmi kétség, mert landolni fogunk és hozzá szárazon, mert nem töltöttük tele a tankot…háromszáz felett a benzinár, rántja magával a többi energiahordozót, hejj te nyomorult Putyin, nem is baj hogy nem kaptál ajándékot…ha rajtam múlna, a dácsádon landolnék az ufómmal, vagy a Kreml lenne a leszállópálya…így átkozódtam, aztán minden elsötétült.
Béla bácsi vagyok, alias Szuperbéla, a titkosügynök. Olyan piszok menő vagyok, hogy az egész országból ingyenesen hívható a számom: 1-69-B.É.L.A. Kár hogy csak ezt az egy telefonszámot tudom. Illetve tudom még a Forró Vágyak Kéjvonalát is…a zeneszámok közül meg még a Skinhead Vaddisznót is, de azt senki se szereti rajtam kívül. És ezek közül egyik se segít, mert itt vagyok a Capitol Records, akarom mondani a világ tetején vagy alján, de mindenképp a sarkkörön. Mögöttem a múltam és egy vaskereszttel ékesített űrhajó, körülötte ájult meg félholt manók serege, előttem a havas semmi. Hát ezt elbasztuk, de legalább a belső ellenőrzést kicseleztem! Épp megfordultam és indultam volna vissza a hajóba, amikor láttam, hogy az egyik hatvan centis manó a Fűrészt megszégyenítő átalakuláson ment keresztül: ledobta az egyenruhát, és egy kb. két méter magas Hivatalos Személlyé alakult. Ez nem lehet más mint a Belső Ellenőrzés, az álcázás mesterei!
-Heló heló.
-Méltó befejezése egy szép estének, mi? Eszem faszom megáll. Először elcserélem a számítógepemet egy alkoholista bloggerével. Aztán meg arra érek haza, hogy a Télapó beesett a kéményemen, kifosztotta a hűtőmet, megevett, megitta az összes piámat. És akkor még nem is volt este, még csak kezdtünk belemelegedni! Aztán kénytelen voltam őt helyettesíteni, felpörgetni a manóit, közben megbuherálni egy náci ufót és azzal hordani szét az ajándokat a civilizált, keresztény világba! Testmozgásnak tudom ajánlani! És mire kihordom az ajándékokat és kifogy az üzemanyag itt a sarkkörön, utolérsz te és a belső ellenőrzés. És most…most börtönbe kell mennem, mert kezdő rendőrként zsebre bírságoltam a hatvanas években.
-Még megszakad a szívem! Mondd, mit akarsz?
-Azt akarom, hogy küzdjünk meg, mint férfi a férfival, dobd el a fegyvert, és ökölre! Na gyere te nyálas buzi! Mi az, beijedtél? Gyere, puszta ököllel! Lássuk ki az erősebb! Döntsük el egymás közt, tanúk nélkül! Na gyere, ne húzzuk az időt, bunyózzunk! – és basszus, nem hittem a szememnek: a nyomorult barma tényleg eldobta a pisztolyt! Hát ki az az eszelős, aki eldobja a fegyverét?! És még dumál is hozzá, mint aki nyeregben érzi magát:
-Hát jó. Nekem mindegy! Ahogy akarod! Elengedlek, csak a bizonyítékot tartom itt… –azzal előhúz egy pillangókést, és meglóbálja felém. Nem hiszem el!
-Tudod haver, ezt nem bírom bennetek, belső ellenőrökben: kést hoztok, pedig tudat alatt érzitek hogy mégiscsak pisztolypárbaj lesz! – azzal elsütöttem az ágyékomnál eldugott kézifegyvert (buzistukkert, ahogy mentorom, Meleg Perry mondaná). A csávó semmi perc alatt kifingott, én pedig körülnéztem, hova is kerültem. Hó mindenütt. A távolban valami kutatóbázis látszik, előtte valami útjelzőtáblaszerűség…aminek ha hinni lehet, ez a Cousteauleaun Bázis. Valahonnan ismerős nekem ez a név, de honnan?... Lerogytam a hóba és csak néztem a bázis pislogó fényeit, mögöttem az ufó, vagyis ami megmaradt belőle. Előttem a jégzajlás a sakköri Duna folyóban. Már csak Arany János Hídavatása hiányzik. Hát így vagyunk. A karácsony nem maradt el, az életem romokban, és a Télapóm sincs valami nagy formában, de ő legalább Budapesten maradt. Mindegy, legalább ennél jobban már nem lehetek magam alatt. Ám ekkor arra gyalogolt egy piréz inuit kiskölyök, és megráncigálta a ruhámat:
-Bácsi kérem, nem látta a Télapót?
…eszem faszom megáll.
-Hát van egy jó hírem, és van egy rossz hírem. A jó hogy él és virul. A rossz, hogy most már most és mindörökké én leszek az.
-Miféle szentimentális faszsággal etetsz te engem?
-No shit, tényleg én vagyok az. És majd belejövök. Tudod mit, újraszervezem a manóhadsereget, lehetnél obersturm-hadnagy… Valamikor a csúcson voltam! De az emberek nem szeretik a titkosügynököket. Korruptnak tartják őket és ellenőröket küldenek rájuk. Tudod ki vagyok én? A dicsőséges 23F egyik agya.
-Mi az a 23F?
-Hogy mi? Az anyák napja. A te kurva anyádé!