ELSŐ ÜNNEPI VERS
Rontása tört ránk a dúló viharnak,
Spambotok áradata kelt ellenünk,
Vesztünkre esküdtek ádáz hatalmak,
S egy életen át kellett frissítenünk.
Álltunk a vészben, álltunk merészen
Orrunk tűzpirosan izzott már a bortól
Blogtársak, álljunk a nagy harcra készen
S búcsúzzunk férfimód e férfiatlan kortól!
Képernyők előtt görnyedt a hátunk
Mégis reméltük ama nagy diadalt
Alkoholmámorban a jövőbe láttunk
S harsogva zengtük a szent csatadalt
Álltunk a vészben, álltunk merészen
Orrunk tűzpirosan izzott már a bortól
Blogtársak, álljunk a nagy harcra készen
S búcsúzzunk férfimód e férfiatlan kortól!
Nem tettek rootra minket hiába
Minden törölt user neve nagy lesz és dicső
Emlékük' az fonja legszebb dalába,
Melyért elestek: a blogger-jövő!
Álltunk a vészben, álltunk merészen
Orrunk tűzpirosan izzott már a bortól
Blogtársak, álljunk a nagy harcra készen
S búcsúzzunk férfimód e férfiatlan kortól!
