2014. 10. 18.
Bundamerika (okt. 18-19.)
SZOMBAT, OKTÓBER 18.:
JUDÁS VAJÚDÁSA
Tessék mondani, itt lehet majd pogózni?
Ismétlés, talán érdemes:JUDÁS VAJÚDÁSA
Tessék mondani, itt lehet majd pogózni?
M1, 21:50: A cég – John Grisham leghíresebb regényének bő húszéves, mégis kortalan adaptációja a becsületes ügyvédbojtárról, aki két tűz közé kerül friss munkaadói (egy olasz értelemben vett "családi" vállakozás) és a rájuk vadászó FBI-osok jóvoltából. Tom Cruise egyik legjobb alakítása amire még nekem se lehet egy rossz szavam, nem mellesleg az Ördög ügyvédje mellett a másik leleplező alkotás a jogszolgáltatás sikátoraiból.
Film+, 22:00: Kommandó – Hogy mennyire régi, arra a legjobb bizonyíték a Schwarzenegger visszavonult kommandósának lányát játszó Alyssa Milano többszörösen nagykorúvá érése, a film maga meg abból a klasszikus eresztésből van ami az osztrák tölgynek a Predator vagy a Terminator, Sly-nak meg a Rambo és a Kobra: a nyolcvanas évek kőegyszerű, de máig működő igazságsztolgáltatós-lányszabadítós egyszemélyes hadseregesdijét kapjuk, az azóta Arnold védjegyévé vált humoros beszólásokkal és a Ford Fairlane-ből ismerős Gennyzsák Sammel mint mellékgonosszal.
Talán érdemes:
Nyolckor John Carpenter (hozzá képes mindenképp) idealista és romantikus (!) alien-love story-ja a Cinemax 2-őn, mely a Man Who Fell To Earth tökéletes ellenpárja. Bowie földre hullott idegenje androgün, veszélyes és bisekszuális, elsődleges célja a világuralom, vele szemben Jeff Bridges Csillagembere egészen addig barátságos, amíg nem találkozik a földlakók előítéleteivel (kis érdekesség: a Starman eredetileg ugye egy Bowie-szám volt). Ami közös bennük, az a szerelem, ami megváltoztatja a látogatók szándékait, és asszem nem kell mondanom hogy Roeg cinikus, explicit jeleneteivel szemben Carpenter sokal őszintébb húrokat penget kábé onnantól hogy az idegen a nő elhunyt férjének hajából klónozza magát emberré, és E.T.-t megszégyenítő naivitással csodálkozik rá mindenre amit a Föld kínál neki. A nyolcvanas évek egyik slágerfilmje volt, ami a mai közönség számára már inkább kuriózum, mint blockbuster, annyira hozzászoktatták őket a gigászi nagyságú, mindig rosszindalatú földönkívüliekhez. Ugyanabban az időben az anyacsatornán (Cinemax) egy újabb Bridges-filmbe léphetünk be A titkos ajtón át. Utunkon Kim Basinger is elkísér minket, csak hogy bizonyítsa, a gyerekkönyvek szerzőinek élete se csupa játék és mese, legyen bár szép feleségük és biztos jövedelmük. A kelleténél hosszabb dráma, max, egyszernézős. Utána a szokásos időben (20:50) a szokásos koktél (rázva, nem keverve) a Duna TV műsorán az első olyan darabbal a James Bond-szériából ahol azért már látszottak a repedések (Connery szabadságra is ment, hogy csak a Gyémántok az örökkévalóságnak kedvéért térjen vissza). A forgatókönyvért Roald Dahl felel, de gondolom a szuperügynök házassága még Fleming ötlete volt. Ez (vagyis a megállapodás) a leggyengébb pontja a sztorinak, de nem csak emiatt ez a leghálásabban parodizálható része az egész franchise-nak, kezdve a címmel (Csak kétszer élsz), folytatva a macskamániás Blofelddel, egészen a (még 007-es mércével mérten is) valószínűtlen világösszeesküvésig és Bond egyértelmű mellékszereplővé válásáig (a látvány, a kütyük, az egzotikus helyszínek és meg egzotikusabb főgonoszok mellett).
Ajánlott:
Most hogy már a CBGB összes fontosabb fellépőjét kipipálhattuk (Blondie, Lydia Lunch, jóval előttük pedig David Byrne és a Talking Heads), talán a nem annyira zeneőrültek tudatába is bevésődött annak a kulthelynek a neve ahol eme előadók pályafutásukat kezdték. A tulaj eredeti elképzeléseiből (Country, Blue Grass, Blues koncertek szervezése) nem sok maradt amikor nyakába szakadt a hetvenes évekkel kezdődő artpunk mozgalom, melynek hajtóerejét egyaránt táplálta a macsórockkal való szembenállás, az aktuális elnökből való kiábrándulás és a kemény drogok. Az itt indulók közül jellemzően azok voltak hosszúéletűek akik biztonságos távolságot tartottak mind a politikával, mind a kábszerekkel, és inkább a zenére, ne adj’ Isten slágerek írására koncentráltak. Mint minden mozgalom esetében, utólag itt is mindenki hajlamos a szépre emlékezni és aranykorként beállítani ami történt, aki meg kimaradt belőle, annak akár egyfajta Édenkertnek is tűnhet (lásd a Quart Lydia Lunch-koncertkritikájának végét) – a valóság persze kiábrándítóbb: ha vesszük a Fekete Lyukat és az ottani negatívumokat (koszos vécék, dzsuvás drogosok, időnkénti erőszakos cselekmények) megszorozzuk mondjuk tízzel, az alapterületet meg kb. felére-harmadára csökkentjük, akkor ugyanott vagyunk. Az igazság az hogy minden, onnan kinövő, többre hivatott csapat kifejezetten örült amikor kinőtték, és normális körülmények között játszhattak. Mára úgy-ahogy sikeresen felszámolták a környék problémáit (legyenek azok crackfüggők, heroinisták vagy szimpla hajléktalanok), a klubot hosszú vajúdás bezárták, az utolsó szög a koporsóban itt is a történtek filmre vitele. Mégis, nem baj hogy mindig így érnek véget a szép és kevésbé szép történetek, az utókornak kellenek a legendák. Öt perccel féléjfél előtt tehát ebbe az akkoriban sötét, veszélyes világba léphetünk be az HBO-n.
Miért, eddig mi volt? rovat:
Depressziós mozi lesz az Éhezők viadala-folytatás – Miért, eddig mi volt? - "Ezt ígéri az utolsó előzetes, amiben Katniss visszatér a 12. körzetbe, és csupa borzalmat talál." – ...és ezért emberek fizetnek, hogy nézhessék-olvassák. EZÉRT FOGY A MAGYAR!44
Támadnak az ebolások Libériában: "Polgárháborús viszonyok uralkodnak az afrikai országban." – Miért, eddig mi volt ott?
Beyoncé szétszelfizte a Mona Lisát: "Igen, pont úgy viselkedett, mint egy buta amerikai turista." – Miért, eddig mi volt?
A Facebook az anonimitásunkat is akarja – Miért, eddig mit akart?
apple: Konzumidióták állnak sorba az iPhone-ért?: "Elsőre úgy tűnik." – Miért, eddig kik vásárolták? :D
Sarah Silverman ribancos diáklánynak öltözött - Miért, eddig mi volt?
Prostinak nézték a Django színésznőjét – Miért, eddig mi volt? Aki nem ismerné a teljes sztorit:
bispora 2014-09-17 13:50 2.
Istenem, mikor jön el az az idő, amikor egy ilyen cikk után, amikor az igazság kiderül, készül egy: "Elnézést kérünk olvasóinktól, hogy félretájékoztattuk önöket- mentségünkre szolgál, hogy igen nagy az igény a leplezetlen rasszizmus bemutatására" -című nlcafe cikk.
Mert hogy a történet mára már világos, legalább is amerikában: Daniéle Watts és férje ugyanis egy parkolóban nyitott ajtó mellett szeretkezett a kora délutáni órákban. A szemtanúk szerint, akik ezt végignézték, a törlőkendős befejezés valójában eléggé kurvásra sikerült. Szóval mit kellett volna csinálniuk a rendőröknek, ha kihívták őket egy botrányos-nyilvános kúráshoz? Daniele pedig ezzel a "csak azért mert néger vagyok" rasszista váddal, no meg az egész történettel, tovább erősítette a sztereotípiákat- gratulálunk!
http://www.tmz.com/2014/09/15/django-actress-daniele-watts-lapd-race-card-fame-audio/
HA HA, VERY FUNNY rovat:
Így kerülhetne Budapest a világ legjobbjai közé: "Íme, 8 követendő példa, hogyan érheti el egy település, hogy vonzóvá válhasson." – HA HA, VERY FUNNY. Mondjuk lehetne a közbiztonsággal meg a köztisztasággal kezdeni.
Kedves fehér emberek, légyszi ne táncoljatok!: "A Dear White People a hazug viselkedési normákon humorizál. Előzetes." – HA HA, NAGYON VICCES EZ A FORDÍTOTT RASSZIZMUS!
Afrikából jövök, lázas vagyok: "Viccelt egy utas, és elérte, amit akart: lett pánik." – HA HA, VERY FUNNY MOTHERF**KER!
Ebolagyanú miatt zártak be egy bárt Berlinben: "Rossz viccet űzött egy nigériai férfi." – Nagyon megy nekik ez a tréfálkozás, persze mi magyarok is képviseltetjük magunkat a rovatban:
Bombariadó a Mercedesnél: két év fogház: "A kecskeméti nő munkahelyi konfliktusa miatt szívatta az autógyárat és a rendőröket." – HA HA, VERY FUNNY, majd a börtönben gondolkodhatsz mennyire vicces is voltál.
Annyira vicces a Google, hogy a matematikusok mind sikoltva hahotázhatnak – Jaja, kb. így:
VASÁRNAP, OKTÓBER 19.:
AZ EMBERCSATORNA ELCSATOLVA
Ki teremtette a jogászfeleségeket?
Talán érdemes:
Fél tizenegy előtt öt perccel egy újabb Jogászfilm az HBO-n, mégpedig magától Ridley Scott-tól, aki itt mintha a Wall Street farkasára reflektálna, csak egy megtévedt ügyvéd (Michael Fassbender) esetén keresztül, aki "először és utoljára" (LOL) piszkolja be kezét a kábszerrel, és csak azért mert kell neki a pénz az esküvőjére. Ám ahogyan azt minden talpig becsületes (vagy csak nem annyira vétkes) ember tudja, a bűn útjára könnyű rálépni, letérni róla jóval nehezebb: nem csak a könnyű pénz, hanem a munkatársak és egyéb kapcsolatok is nehezítik azt. A Prometheus-hoz hasonlóan ez is eléggé megosztotta a közönséget-kritikusokat egyaránt, én azért adnék neki egy esélyt már csak Brad Pitt, Penélope Cruz és Javier Bardem miatt is.
Ismétlés, de érdemes:
Film Café, 23:40: És Isten megteremté a nőt – Ha már Brigitte Bardot-nak mostanában volt a születésnapja, mi mással emlékezthetnénk rá jobban mint Roger Vadim eme művével, ami egymaga felelős az egész BB-mániáért. Ma nehéz elképzelni mekkora lázadást képviselt ez az 56-os filmecske, amiben a szőke csoda tulajdonképp nem csinál semmit, "csak" azt amit addig a férfiaknak volt szabad, vagyis ugrál egyik kapcsolatból a másikba, mögötte összetört szívek és feldúlt házasságok. Szerencsére azért Bardot nem volt annyira üresfejű, lélektelen és számító mint itteni karaktere, és ami fontos, tudta mikor kell visszavonulni. Tiszteljük hát azért mert ő ezt az utat választotta és nem azt hogy szarrá műtteti magát – vagy ha nem ezért, akkor politikai szókimondásáért vagy állatmentő munkájáért. Negyed tizenegykor ugyancsak régiség, ugyancsak voltmár, ajánlottammár kategória a La Mancha lovagja, szintén egy őskövület seksz-bombával (Sophia Loren), de mit tegyünk: nem elég hogy remek kettős története van (Cervantes börtönbe zárva, ítéletre várva "adja elő" főművét a zárka belső törvényhozóinak), de még musical is – irány az M1!
Ajánlott:
Ide megintcsak zenei témájú alkotás jön kilenckor, de a leadó csatorna (Filmbox Family) nevével ellentétben nem mozifilm, hanem doksi A Beatles robbanásról, vagyis a gomba
"Zene" és "film" rovat,
melynek különkiadásban kiemelt helyet kapnak a magukról túl sokat gondoló zenészek, színészek, rendezők. Kezdjük mondjuk Fenyő Ivánnal:
Interjú: Jól játszanék meleget, lennék Mengele is – MUHAHA. Miért nem egyből a meleg Mengelét akarod eljátszani? :DDD Ez a durva, hogy egy alapvetően egyfajta szerepet átszó művész egyszercsak rájön hogy nem csak a színészethez, hanem mindenhez ért: "Színészkedem, elég tehetséges vagyok sok dologban, és most éppen nagy változásokon megyek keresztül. Spirituálisan: Fenyő Iván csak egy név, amivel illetek egy testet. Az univerzum kiterjesztése vagyok. Isten bennem van, egy vagyok vele és mindennel." – AZ IGEN! :DDD És én meg aszittem erről a tripről legkésőbb a hetvenes évek végére mindenki lejött, de úgy látszik, nem: "Küzdősport, akrobatika, torna, lövés, lovaglás, de ha ráfeküdnék, jó futó is lehetnék. Zenében zongorán, gitáron, dobon is jó lennék. Filmírásban, rendezésben: látom, hogy működnek a dolgok egy film esetében, vannak is terveim. Csak annyi kéne, mint egy elkényeztetett gyereknek, hogy "kisfiam, kezdd el legalább csinálni, a lehetőség adott." – Nem tudom mit szívhat, de lehet hogy ugyanazt amit Mike Mangini a Dream Theaterből: "Én mintákban gondolkodom. Nagyon hamar felismerem a zenei mintákat és olyan egyszerűen tudok rá játszani, hogy bármilyen bonyolult témát össze tudok rántani, úgy hogy abból zene legyen és dalok. Groove-okat, komplexebb részeket és melódikusabb részeket is beleviszek a dalokba. Ha meghallgatod azokat a lemezeket, amiken én is játszok, akkor hallod a nagyvolumenű dobolást. Nem csak úgy oda lett dobolva valami, hanem minden ütésnek jelentősége és oka van hogy mikor jön és a dobszerelés melyik részére esik. Ráadásul képes vagyok arra is, hogy másokat előtérbe hozzak. Csendben tudok maradni a dobok mögött, tudom, hogy nem kell állandóan ütnöm." - ...vagy azt amit a Punnany Massif rappere:
lg: Nagyon fognak minket utálni: "Aratja a sikert a Punnany Massif." – ...azaz nem elég hogy az MR2-őt már be se lehet kapcsolni úgy hogy ne ők jöjjenek ötpercenként, de még el is van szállva maguktól, például arra a kérdésre hogy Milyen lesz az új lemez?, ezt a választ adja: "Akik eddig szkeptikusak voltak, azok most nagyon fognak minket utálni, mert újból jönnek az olyan dalok, amiket a gyerekük is rommá hallgat majd. De az utolsó pillanatban kitaláltam azt, hogy kerüljenek a lemezre olyan dalok is, amelyek nem annyira közönségbarátok, és így nagyobb balansza lesz a lemeznek. Igazából a slágereket is tudjuk önteni magunkból, és nagyon tudjuk azt is, hogy milyen az a dirty, régi hip-hop vonal, és egyiket sem akartam kihagyni. Ebből nagyjából az lett így a végére, hogy beleraktam egy-kettő undergroundosabb hip-hop dalt is. Egyébként soha nem volt még két hasonló lemezünk, most sem lesz. Az, hogy milyen egy album, mindig azon múlik, hogy éppen mit hallgatok, mert én vagyok a zeneszerző a csapatban. Most éppen nem hallgattam semmit, és csak a megérzéseimre hagyatkoztam." – Ez nagyon jó, ez zseniális, mindhárom figura olyan mintha Margo török udvarlóját hallanám: "Mindig úgy érzem, hogy nagyszerűen tudnék írni, ha megpróbálnám. (...) nagyszerű úszó vagyok, semmitől sem félek. És ha lovagolok, sem félek semmitől, mert nagyszerűen lovagolok. Kitűnően tudok viharban is vitorlázni, félelem nélkül", avagy SZERÉNYSÉG, ELVTÁRSAM, SZERÉNYSÉG! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység. Korai lenne azt hinni hogy csak náluk divat ez a torzult énkép, mert itt van például Pálfi György, aki egy jó filmet csinált a Hukkléval, hogy aztán a Taxidermiával elbasszon mindent (legalábbis számomra). Azóta inkább a rétegfilmekre állt rá, de mégis közönségsikert akar:
Egyre türelmetlenebb és éhesebb: "Koreaiak pénzelték a Szabadesést, a Toldival nem jut dűlőre, pedig Andy Vajnára is rátörte az ajtót Pálfi György." – Talán éppen ez a baj, az agresszív nyomulás, miközben amiket eddig csinált, azok javarésze már a bizarr kategória, lásd a Taxidermia tüzet lövellő falloszát, de ha jól emlékszem, még a más filmekből összevágott Hölgyeim és Uraimba is jutott egy premiár plán erekció. Aki azt hinné hogy ezúttal megússzuk, annak van egy rossz hírem:
Meddig lehet tágítani egy nőt?: "Pálfi György Szabadesés című filmjében elképesztő állapotban látunk egy női nemi szervet, de a figurák titkos vágyai megrázóbbak ennél." – Az egyszer biztos, mivel:
Még az újszülöttet is visszatuszkolják az anyjába: "A legszuperebb rendezőnk új filmje olyan, mint egy nagyon furcsa Szomszédok." – ...abból pedig már egy is bőven elég volt :SSS
Pucérnak lenni egy felöltözött társaságban: "Pálfi György Szabadesése hullámzó film lett, a magyar filmtörténet leghitelesebb nőgyógyászával és legbizarrabb szexjelenetével." – ...és akkor egy Nap kommentje:
Terence Hill 2014.09.28 17:58:36
A film lényege, hogy szórakoztasson, hogy elvonja az ember figyelmét a szürke hétköznapoktól. A hülye magyar filmesek nem tudják, mi a film lényege. Ki kíváncsi a való életre, valódi drámákra, meg a saját nyomorúságára a moziban, mikor egész héten ezt látja az ember és még fizetnie sem kell érte? Na ezért szarok a magyar filmek, meg az európai szerzői filmek, különösen a fesztiválokon megfuttatott filmek úgy egyáltalán. Az igazi filmeken lehet röhögni, izgalmas, sok benne a csöcs, a gatyaletolás, az erőszak, az űrhajó, a mutánsharc és az autósüldözés. ;-)
Csak 2510 nézője volt az új Pálfi-filmnek – ...hát akkor ennyit az éhségről meg a világsikerről. És ha ezek után azt hinnénk hogy kicsit lenyugszik a rendező, tévedünk, mert először besértődött:
Eldőlt: nem lesz Toldi-film: "Pálfi Györgynek most lett elege az Andy Vajnával való harcból. Gyász." – ...utána pedig összetrombitálta a haverokat:
Filmszövetség: a filmalap primitíven nyilatkozott a Toldi-ügyben: "Tarr Béláék felszólítják a filmalapot, hogy ne akadályozzák tovább a Toldi megvalósítását." – Ez nagyon jó: felszólítják. MAGYARUL: bár nincs fizető-eltartó közönsége annak amit csinálnak, a pénzért ugyanúgy verik az asztalt. Nem szeretem Vajnát, se a kommersz magyar filmeket, de ugyanazt érzem amit Alföldinél is (aki alapvetően egy JÓ alternatív színházi rendező, ahogy Pálfi egy JÓ alternatív filmrendező): mindketten többre vágynak, de az ezzel járó kompromisszumokat nem vállaljék, helyette megy a sértődés. Ismét elmondom: NEM A RENDEZŐÉ A SZÍNHÁZ, HANEM FORDÍTVA, NEM A NÉZŐ VAN A RENDEZŐÉRT, HANEM FORDÍTVA! NE ETESSÜK TOVÁBB AZ ARTISTÁT!