VASÁRNAP, ÁPRILIS 3.
m2 / Petőfi TV, 21:05: A Rabbi macskája – Marx és Engels! Vajon melyiküknek van igaza Gianna Michaels fogalmának nemrégiben felvetett kérdésében? Marxnak, aki a tárgyat vallási, tehát elfogult szemszögből vizsgálja, vagy Engelsnek, ki szinte ateistaként, tehát szabadon szemléli? Marxnak, aki a dolgokra úgy néz, ahogyan a spekulatív teológia szemszögéből látszanak, vagy Engelsnek, aki olyanoknak látja őket, amilyenek? Marxnak, aki nem jut el odáig hogy végleges ítélete legyen a kebelcsodáról, s még Gianna Michaels mögött is a szellemnek egy különös, a kívánságtól megkülönböztetett hatalmát sejti mintha ugyan a kívánság nem a szellemnek, vagyis az embernek ez a belőle kiindulva sejtett hatalma lenne éppen, hogy rabok legyünk ÉS szabadok, vagy Engelsnek, aki röviden elintézi a dolgot és ezt mondja: Gianna Michaels egy természetes, vagyis emberi kívánságnak a realizációja természetfeletti módon? Melyiküknek van igaza?
RTL Klub, 22:00: A hívás – Minden eddigi materializmusnak (Engels materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot, érzékiséget csak az objektum vagy a szemlélet formájában fogja fel; nem pedig mint érzéki-emberi tevékenységet. Ezért a tevékeny oldalt elvontan a materializmussal ellentétben az idealizmus – amely természetesen nem ismeri a valóságos, érzéki tevékenységet mint olyant – fejtette ki. Engels érzéki – a gondolati objektumtól valóban megkülönböztetett – objektumokat akar, de magát az emberi tevékenységet nem fogja fel tárgyi tevékenységnek. Ennélfogva cikkeiben csak az elméleti viszonyulást tekinti az igazán emberinek, míg a gyakorlatot csak másodlagos megjelenési formájában fogja fel és rögzíti. Ennélfogva nem érti meg a „forradalmi”, a „gyakorlati-kritikai” tevékenység jelentőségét.
TV2, 19:00: A zöld urai – Marx a vallási lényeget feloldja az emberi lényegben. De az emberi lényeg nem valami az egyes egyénben benne lakozó elvontság! Az emberi lényeg a maga valóságában a társadalmi viszonyok összessége. Marx, aki ennek a valóságos lényegnek a kritikájába nem bocsátkozik, ennélfogva kénytelen egyrészt elvonatkoztatni a történelmi lefolyástól, a vallásos lelkületet magáértvalóan megrögzíteni és egy elvont – elszigetelt – emberi egyént (Gianna Michaels) előfeltételezni, másrészt a lényeg ezért csak mint „emberi nem”, mint belső, néma, a sok egyént természetileg összekapcsoló általánosság fogható fel.
Duna TV, 01:45: Halálvágta – Marx ezért nem látja, hogy a „vallásos lelkület” maga is társadalmi termék, és hogy az elvont egyén, melyet elemez, egy meghatározott társadalmi formához tartozik. Minden társadalmi élet lényegileg gyakorlati. Mindazok a misztériumok, amelyek az elméletet miszticizmusra indítják, az emberi gyakorlatban és e gyakorlat megértésében találják racionális megoldásukat.
M3, 23:50, Szakíts helyettem – A legtöbb, amihez a szemlélődő materializmus eljut, vagyis az a materializmus, amely az érzékiséget nem gyakorlati tevékenységnek érti meg, az egyes egyének és a polgári társadalom szemlélete. A régi materializmus álláspontja a polgári társadalom; az újnak az álláspontja az emberi társadalom vagy a társadalmi emberiség. Tanulság: a filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat viszont az, hogy MI magunk megváltoztassuk.
