2017. 04. 15.
RAWsweet (ápr. 15-16.)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
RAWsweet (ápr. 15-16.)

 

 

 

 

 

 

SZOMBAT, ÁPRILIS 15.:
8-BIT ROADRAGE

0
Az első karambol a sok közül.

Nem ajánlott:
Cinemax, 00:30
– Horrorfanatikusként is azt kell mondjam hogy bizonyos tabukat nem illik feszegetni, márpedig Michele Soavi (és Dario Argento) bőven megtette ezt a Templommal ami elvileg a Démonok 3. részének készült, de időközben rendező (és producer) más sorsot szánt neki. Biztos mondani is akartak vele valamit, ennek ellenére sablon keresztényellenes szemét lett belőle amire utólag hiába próbáltak ráhúzni filozófiát meg logikát, eleve senki nem azért nézi (a „minőségét” jelzi a számtalan cím is amivel forgalmazták: La Chiesa, The Church, Cathedral of Demons, Demon Cathedral, stb.). Az erősen kiszínezett sztori szerint templomos lovagok megölnek egy falunyi okkultizmussal vádolt embert és a címbeli építményt állítják föléjük (nem nagyon álcázott utalás arra hogy a keresztények elfoglalták a pogány vallás helyét a földön meg a fejekben is), ami innentől a túlvilág kapuja is lesz (vagy valami ilyesmi) amit óvatlan emberek kinyitnak, úgyhogy megint az univerzum sorsa a tét ahogy azt megszokhattuk, ez még rendben is volna ha mindez több lenne mint ürügy hogy Soavi és Argento kiélhessék mindazt amire hazájukban sose lett volna lehetőségük (például rituálisan meggyalázni egy valódi kegyhelyet). Rövidre fogom: ha el tudunk vonatkoztatni attól hogy nálunk készült (megágyazva ezzel sok hasonló produkciónak a nyilvános pornózástól a seksz-kamionig) akkor talán még nézhető is lenne, de nem húsvétkor, így viszont tökmindegy hogy a Mátyás templom alsó részében vagy a Szent Erzsébetben forgatták, hogy a forgatási helyre a zöld lámpát a kommunizmus utolsó lehellete vagy a rendszerváltás szele adta meg (azt se tartom kizártnak hogy úgy adták el az egészet hogy ez valójában a gonosz elleni harcról szól majd) max. a gátlások nélkülieknek és kereszténygyűlölőknek okozhat élvezetet.

Talán érdemes:
Retekklubb, 19:20
– 2016-ban nemcsak a tengerentúlon harapódzott el a remake-láz, utolérte az európai legendákat is, pld. Winnetou-t, természetesen egy régi legenda (Gojko Mitic) jelzésértékű szerepeltetésével. Az Apacsok földjén megőrzi próbál hű maradni az originálhoz (a figurák fekete-fehér ábrázolásával) és megfelelni a mai kor kihívásainak (bátrabban írják ki a forgatókönyvből a már említetteket). Ettől eltekintve minden a maradt ahogy volt: nemes vademberek kontra korrupt vasúttársaság és a köztük vacilláló, vérsége szerint fehér, szívében indián Old Shatterhand. A reboot amúgy 3 részt is megért, ez az első, kíváncsi vagyok a többi is eljut-e hozzánk.

Ajánlott:
Film+2, 21:00
– Bár a vólsztrítfarkasa nagyobb hírverést kapott, a Végzetes hazugságok sokkal jobban (és obszcén túlzások nélkül) mutatja be majdnem ugyanazt a miliőt aminek fenntartásához trükkök százai szükségesek. A fehérgalléros elkövető egy mágnás (Richard Gere) akinek hatvan felé közeledve látszólag mindene megvan: rengeteg pénz, jól menő cég, szerető feleség (Susan Sarandon) és lánygyermek, a helyzet azonban az hogy családjára nem csak a munka hanem az általa kitartott képzőművész-nőcske miatt sem jut elég ideje, egyébként meg épp szabadulni készül pénzügyi machinációkkal fenntartott birodalmától mielőtt az egész a nyakába omlik, és erre minden esély meg is van, mivel a cégénél dolgozó lányának is feltűnnek bizonyos dolgok... A Wolf...-fal szemben abszolút hihető, számtalanszor előfordult már hogy a veszteségeket a könyvelés meghamisításával leplezték, ahogy az is hogy mindezt idejében, jó pénzért megpróbálták eladni valaki másnak aki innentől megintcsak nem érdekelt az igazság kiderülésében – Jarecki nagy trükkje hogy a néző egyszerre drukkol Millernek és szeretné elbukni látni, SPOILER a lezárás azonban még a neki drukkolók gyomrába is bevisz egy gyomrost. Ja és nem tudok nem felfedezni bizonyos párhuzamokat Gere itteni szerepe és a mellékszereplő Nate Parker előre levajazott, sötét titokkal terhelt karrierje között SPOILER VÉGE. Ide, ebbe a rovatba kell még raknom az M3-on sajnálatosan későn (22:40-kor) kezdett 1970-es tribute-sorozat (Három arckép) aktuális részét is ami az idén februárban elhunyt Berek Katiról szól.

Év filmje rovat:
Scorsese már nem akar megfeleni senkinek:
„Új filmje, a Némaság nem köt kompromisszumokat, nem keresi a nézők kegyeit. Kegyetlen szenvedéstörténet három órán át.” – Nem tudom hogy ez is Év filmje lesz-e, azt viszont igen, hogy kihagyom.
Az Ötödik elem rendezőjének új sci-fije a nyár nagy durranása lehetVAGY NEM Év Filmje.
stílfűrész – Egy tigrislány lelke, Isten, és az életveszélyes bal láb az 5. Friss HúsonÉv filmje az összes. Ki is hagyom az összeset :DDD
s – Egy őszinte és bájos történet: „A Brazilok a hamvaiból főnixként feltámadó magyar filmgyártás újabb nagykövete.”Év filmje lesz ez is, hacsak Terry Gilliam be nem nem perli őket.
spn – Amikor az Alien találkozik a Gravitációval: „Az élet utat tör magának - méghozzá elég látványosan.”Év filmje, akárcsak a Suicide Squad, és úgy tűnik ugyanarra a sorsra is fog jutni:
30/40 – Tippmix életre-halálra: „Az Élet egyszer nézhető, de má­sodszorra már kifejezetten fájna.” – Pont ezért ez az Év filmje, meg az eredetisége miatt is. Ja, nem azért:
Az Aliennek jobb remake járna: „Az Élet szinte egy az egyben lenyúlja az Alien sztoriját, semmilyen meglepetést nem okoz.” – Pont ezért ez az Év filmje!
2Pac szinte életre kel a saját filmjébenSőt, hamarosan promo-turnéra is indul hologramként: „Nyár közepén jön a legendás rapper életrajzi filmje, de sajnos magyarországi bemutatóról egyelőre nem tudni.” – Pedig legalább annyira Év filmje és olyan komoly értékeket képvisel ez is mint nemrég az NWA-mozi :DDD Szerencsére azért jut nekünk jóság:
Csoda, hogy ez a film eljut a magyar mozikba: „A bankrablók sofőrje zenére tervezi a melókat. A filmben Jamie Foxx, Kevin Spacey, Flea is feltűnik.” – Zenére rabolni? Tök eredeti ötlet volt már húsz éve a megabukta Hudson Hawk-ban is, ergo Év filmje!
könyves blog – Ahogy anyám a szexit képzeli: „Megjelent az Antilányregény, ami után garantál­tan máshogy nézel majd a kövér lányokra.” – Én is attól félek :SSS Meg attól is hogy ez lesz az Év könyve.
Farkak is lesznek a Rossz anyák karácsonyában: „Igen, farkakat mondtam. Meg tökök. Azok is lesznek. Erősen korhatáros tartalom.” – Karácsonyra időzített családszétverés, nemi szervek premier plánban, többször is kihangsúlyozva...kizárt hogy ne ez legyen az Év filmje!!44 !!négy!


VASÁRNAP, ÁPRILIS 16.:
NŐVÉREINK TÖRTÉNETE...

0
Stories we have to tell.

Kiemelten nem ajánlott:
Filmbox, 21:00
– A Nemek zavara bizonyos szempontból szinte időtlennek is nevezhető, nehéz elhinni ugyanis hogy francia barátaink nem idén szabadították ránk ezt a „vígjátékot” hanem bő tizenhét évvel ezelőtt. Ha annak nézzük aminek szánták akkor jópofa komédia egy döntésképtelen ügyvédről aki felnőttként sem tudja melyik nemhez és korosztályhoz vonzódik ezért aztán inkább mindenkivel öszefekszik, ha viszont levesszük a rózsaszín szemüveget akkor egy erkölcsi-szakmai gátlások nélküli gazdag gyökeret látunk aki az összes határt átlépi amikor egy általa képviselt férfivel, annak csajával és még saját főnöknőjével is összejön. De nem ez a legvisszataszítóbb hanem a majdnempedo vonal bedobása (igen, emberünk a „koraérett fiúknak” sem tud ellenállni) és hogy mindenki rohan az üresfejű, üreslelkű, felszínes „főhős” után. Sajnos prófétikusnak tekinthető alkotás mert míg régen legalább fölmerült hogy tessék választani és viselni a következményeket addig itt azt sejtetik hogy az ideális megoldás ha egyszerre élvezzük az összes kapcsolat összes előnyét a hátrányai nélkül, és hogy lásd mennyire előre látták a jövőt, azóta megjelent a „pánszexualitás” is, mint fogalom :SSS Tíz előtt öt perccel könyv (Nézd, ki van itt!) után „végre” kisfilmben is találkozhatunk a bajuszos diktátorral a Cinemaxon, igaz, itt még pályája elején. Azon túl hogy itt is erőltetett humorral akarják elütni a rémségeket, az Adolf, a festő legnagyobb hibája hogy a korabeli (=mindenkori) művészvilágban akarja megtalálni a radikalizálódás végső okát, ezért őket minél züllöttebbnek próbálják ábrázolni, Hitlert pedig minden eszközzel nevetségessé tenni. Ez a fajta karikírozás eleve keveseknek sikerült (Charlie Chaplin, Mel Brooks, Monty Python csoport), de itt bő negyedórában össze is csapják az egészet, és akkor lendüljünk is át a politikai inga másik oldalára. Nehéz a Fekete Párducokról romantikus doku-drámát forgatni de Tanya Hamiltonnak sikerült: a Night Catches Us remek példa rá hogyan mentegetnek a politikai korrektség nevében egy szélsőségre adott szélsőséges választ. Legyünk őszinték, a Black Panthers majdnem ugyanazt csinálta mint a KKK, hasonlóan idológiai (direkt maoista) és vallási (muszlim) indokkal, ugyanolyan a kitalált hierarchiával, azzal a különbséggel hogy a legnagyobb harcot a sajátjaik ellen vívták, kb. ugyanazokkal a (mára nagylelkűen szőnyeg alá söpört) rasszista közhelyekkel: fehérbérenc tamásbátya volt mindenki (főleg a tanárok és iskolai dolgozók) aki nem úgy állt hozzájuk ahogy „kellett”, és hogy mit vártak a közösségtől amiért elvileg harcoltak, az jóformán naponta változott. Altalában véve jobb sajtójuk volt mint a fehércsuklyás keresztégetőknek de ugyanolyan gusztustalan dolgokat csináltak (iskolák felgyújtása, tanárverések). Ezt elégelhette meg az a kiugrott, a rendőrségnek jelentő ex-Párduc aki apja temetésre hazautazik a városba ahol nemhivatalosan nemkívánt személy, ezzel felkavarva Philadelphia amúgy is forrongó hangulatát. A Párducok örökségét az Occupy és a BLM „őrzi”, gondolom majd róluk is készül hasonló történelemhamisítósdi, visszatérve Hamilton debütáló rendezésére, a Roots zenéje sokat dob rajta de csak ezért nem fogok éjjel fél egykor a Sundance TV-re kapcsolni.

Talán érdemes:
...de csak ha – Artaud kegyetlen színháza nyomán – fogékonyak vagyunk a kegyetlen mozira is. Az Apáim története nem azért húsbavágó amiért a legdurvább horrorok, hanem mert itt az élet írta a forgatókönyvet. Sarah Polley (Az élet nélkülem, Váratlan utazás) családja titkai nyomába eredt, de ahogy a legtöbb kutatás eredménye, úgy ez is inkább újabb terheket rakott addig is zilált életére (fiatalon elvesztett anya, felnőttként pedig válás egy hosszabb kapcsolat után). Amikor megtudta hogy anyja öt gyereke közül ő a törvénytelen, kamera elé ültette testvéreit (is), leporolta a home videókat, alkalmasint rekonstruálta az eseményeket egy őt játszó színésznővel is, az egészet pedig „hivatalos” apjával kommentáltatta. Egy elfogulatlan (külsős) vágó-szerkesztő nem ártott volna, Polley a szubjektív témát a kelleténél jóval hosszabban dolgozza fel, ergo még jóval a vége előtt az egész átmegy tömény köldöknézésbe (és a mondanivalót is többször a szánkba rágják, nehogy véletlenül lemaradjunk róla – ennyire aggódtak hogy magától senki nem jön rá, netán mást hoz ki belőle?), márpedig a néző hajlamos másként ítélkezni, főleg ha egy megállapodott anya félrelépéséről van szó. Kicsit olyan mintha egy baráti család meghívna ebédre, csak hogy ott mindenféle rád nem tartozó kényelmetlen dologról beszéljenek, talán ennek köszönhető hogy a kritikusok – pont a már említett kegyetlensége miatt – nagyon szerették és persze nem hagyták ki az Almodóvaros ziccereket sem (Mindent apámról), mindenki másnak inkább az lesz a tanulság hogy nem mindig szabad bolygatni a múltat, illetve nem kell a kiásott csontvázakat a világ elé tárni. Bár művészdokunak hirdetik, nem sok választja el a Kardashian-szappanoperától vagy a Jerry Springer Show-tól (OK, nem verekednek meg dobálják a székeket, de miért kell minden szennyest kiteregetni?). Aki Polley-t korábbi alakításai (az általam is feldicsért Volt egy tánc és Egyre távolabb) miatt ismerte meg az óvatosan közelítsen felé, viszont aki bírja az effajta ön-élveboncolásokat azt 21:05-kor várja az M2 / Petőfi TV.

Ajánlott:
Az egyetlen ünnephez illeszkedő műsor a Nővérek a háborúban lesz kilenckor a Filmbox Plus-on ami bár a II. VH-ban játszódik de nyugodtan vonatkoztathajuk a mai korszakra is mivel újra vannak helyek a világban ahol nem főnyeremény kereszténynek lenni. A Sisters of War azoknak állít emléket akik kitartottak vallásuk mellett minden nehézség ellenére, ráadásul nem hétköznapi hívekről van szó hanem két ausztrál nővérről akik szövetséges oldalon harcoló sebesülteket ápoltak, így kerülve japán hadifogságba. Az alapot szolgáltató napló története is van ilyen kalandos: rejtjelezve írta négy, Rabaulban elfogott nővér egyike és évtizedekig lappangott amíg egy aukció alkalmával egy szakértő fényt nem derített a tartalmára. A filmadaptáció nyilván nem mutathat be minden kegyetlenséget amit a japók elkövettek (szerencsére, mert akkor sima torture porn lenne), de még így sem könnyű néznivaló – viszont szükséges az emlékezéshez-emlékeztetéshez. És hogy közben milyen irányba halad a Filmművészet? Hát efelé:

Nyershúsvét rovat:
Kritika – Zseniális a világ egyik legbetegebb filmje, a Nyers
– Nagyon remélem hogy Czutor Zoli perelni fog, ez a film több mint hitelrontás: „Az egyetemi közeg olyan durva a gólyák számára, mintha egy őserdei törzsbe csöppentek volna; egyébként hiába van szó belga-francia filmről, pontosan olyan, a legkisebbek szívatásán, megalázásán és zaklatásán alapuló rendszert mutat be, mint amilyenről Magyarországon is ezernyi cikk született a nemi erőszakokkal és molesztálásokkal felturbózott gólyatáborok kapcsán.” – ...olvashatjuk az Indexen ahol fotósorozatban örökítették meg ahogy a nép egyszerű fiai a Balaton Sound-on sorra itatják le és dugják meg a lányokat ^^
Átadták a legjobb film díját a Titanicon: „A fesztivál után még egyszer levetítik a zseniálisan beteg, eddig telt házas Nyers című horrort.” – Régen még arra voltak jók a kritikák hogy figyelmeztessenek a mocsokra, most meg pont az ellenkezőjét mondják velük, ITT A MOSLÉK, ITT EGYÉL:
Nem csoda, ha ettől a filmtől sokan öklendeztek: „Torontóban többen rosszul lettek tőle, végre nálunk is látható. Önnek mennyire erős a gyomra?” – Annyira erős, hogy LESZA kihagyom. Tanulságos hogy mint korábban a BDSM-et-swingerezést, úgy most a kannibalizmust igyekeznek normalizálni: „Üdvözlendő fejlemény. A zombit könnyű lenézni, csak egy agyatlan zabagép. A vámpír túl misztikus. A kannibál, az viszont ember. Justine kísértése emberi kísértés. Megértjük, sőt, titkon talán mi is vágyunk rá, hogy valamilyen tabut szegjünk. Az élet habzsolva jó, nemde? – Azért beérik lassan a szarvetés (Hannibal sorozat, Trónok harca, Walking Dead), eljutottunk oda hogy az emberhúsevést izgi szombat esti tabunak hazudják egy mozikritikában :SSS
Mi is láthatjuk a francia kannibállányokat: „A Nyers című horror lesz a 24. Titanic filmfesztivál egyik nagy dobása, de lesz még bőven miből válogatni.” – ..de mindez mellékes volt amikor a főműsor VÉGRE megint valami francia aberráció:
Végre láthatjuk a filmet, amitől rosszul lettek a nézőkNap kommentje:

Mindenki-ért? 2017.03.23. 14:58:23
"friss hír, hogy a film amerikai vetítésein egyedi tervezésű hányózacskókat osztanak ki a közönségnek."
Hiszen mi másért menne az ember moziba, mint hogy hányjon egy jót.

VISZLÁT HÉTFŐN!


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés