Július 16, csütörtök: És akkor hirtelen felriadtam...
...és amikor felébredtem, egy ilyen szállodában voltam, gumifalakkal, valami távoli szigeten. A fejemben egy Iggy Pop-dal forgott végtelenítve, akkor még nem hallottam a szavakat, de már tudtam hogy nekem szól. Valami feladatom van, de mi lehet az? Kinéztem a rácsos ablakon, ahol pálmafák hajladoztak lágyan a reggeli pirkadat hajnalfényében, és lágyan csiviteltek a madarak. Sejtelmem se volt, hogy kerültem ide. Az utolsó emlékem az volt, hogy valami sztriptízbárban papírpénzt (eurót) csúsztattam egy feketebőrű táncoslány szilikonmellei közé, és közben pezsgőztem, majd annyit mondtam a pincérnek, hogy a számlát a prae.hu szerkesztőségébe küldje, ekkor odajött egy ilyen hegy nagyságú ember, aztán blackout, és nincs tovább. De lehet hogy ez már a lónyugtató hatása volt, és egy itteni ápolócsajt néztem táncosnőnek, ez esetben sürgősen vissza kell kérnem a pénzt, hiszen semmit nem kaptam érte, még egy rohadt lapdance-t sem. A kényszerzubonyt szerencsére nem kötötték meg erősen, kis időbe telt, de kiszabadultam. Egyszercsak megláttam a fekete csajt, hát basszus, ez tényleg egy ápoló volt, én meg ötven eurót adtam neki a semmiért, ez így nem maradhat, ám ekkor ő is meglátott engem és felordított, hogy Get Shorty, azaz Szóljatok a köpcösnek! Igen, igen, ezt most csütörtökön fogják adni a TV2-n 21:20-kor. Na, ekkor már derengett valami. Tévéműsor, tévéműsor, igen, valami ilyesmit csináltam utoljára, de ekkor egyszercsak mindenféle fehér ruhás figurák rohantak felém a folyosókon, nem volt idő nézelődni, a törpe főorvos a nyakamba ugrott, és ki akarta tépni a laptopot a kezemből. Erre aztán felgerjedt a szittya vérem, és rásóztam a törpe-fejűre (a merevlemez és a több giga big tit porn kibírta ezt is, hála néked, japán technológia), na erre elkezdett üvölteni az összes ápoló, hogy Gyilkos a házban, én meg rávágtam, hogy M2, 21:00, mert kezdtek visszatérni az emlékek...Woodstock, fél tíz....Cinemax...takarodó, büdös hippik, szólt ekkor Eric Cartman, és berakott egy Slayer-számot, és véreső hullt ránk, lágyan simogatva minket–-én meg magamhoz tértem, és próbáltam összefogni a Megbokrosodott teendőket...20:55...még beugrott az is, hogy HBO Comedy, de miért?...megannyi titok, ami úgy tárul fel, ahogy múlik el a nyugtató hatása...
A kórház-sziget partjait lágyan nyaldosta a víz, ott parkolt a tengeralattjárójuk is (mert nekik ilyen is volt), még a számát is le tudtam olvasni, HBO2, felette valami piros alapon fehér kör lobogó, alatta felirat, No Sleep 'till Krieg und Sieg, a háttérben a Motörhead-es Lemmy alkudozott, nem tudom a zászlóra vagy az U-boot-ra, én azonban elkiáltottam magam hogy Vigyázz, kész, szörf!, azzal eleresztettem a pingvineket és beleugrottam a csónakjába amivel idejött, és a mobilom szerint 13:10-kor elhagytam a szigetet. Dutyimadár szabadlábon, gondoltam magamban a nyílt tengeren, délután három óra öt perckor, bárcsak fognám az HBO Comedy-t!..valami lesz ott, ami fontos, de mi?
A hajó lágyan ringatózott a tenger hullámain, én meg Magyarországra gondoltam, főleg az A38-ra és az ottani koncertekre. Nemrég volt egy cikk a Quart-on, ahol az Esclin Syndo kapcsán idézték az NME egyik kritikusát, aki szerint "Berger Dalma elsüllyeszti a hajót". Az M1-en, 23:35-kor most ezt élőben is megtekinthetjük (mármint a hajó elsüllyesztését), igaz, felvételről! LOL! Szerencsére vagy inkább sajnos, az én kis ladikomba nem jutott egy Berger Dalma-szintű nőszemély, nem tudom ez most jó vagy sem, mindenesetre elsüllyedni remélem nem fogok, de sajna éneklést hallgatni meg lágy domborulatokban gyönyörködni sem. Így ért véget Négy évszak a Halak Szigetén, a Duna II Autonómián este nyolckor.
Mindegy. Ugyan elveszett az A/S/L?, de megmaradt a LOL, ekkor a hangulatot javítandó, be akartam tölteni valamit a megmentett seksz-filmekből, mediaplayer elindul, és egy ismerős cím tűnik fel: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak, na mondom ez valami falusi pornó lesz, de ismerős, mintha már láttam volna, ekkor már este kilenc volt, és rámtört a honvágy: hejj, ha a sima Dunán lehetnék már 21:25-re! Mit ne mondjak, nem ez volt Életem legszebb napja. És ekkor leesett: bezzeg ha fognám az HBO Comedy-t, ott lesz egy Superbad film 23:10-től, és benne egyik kedvencem, Aurora Snow, és nem maradnék majdnempornó nélkül.
De nem fogom a csatornát, meg úgyse sima hardcore film, úgyhogy most inkább becsukom a laptopot, és indulok a tengeren át kis hazámba. Vajon mik történnek most otthon?...és hirtelen eszembe jutott, mivel búcsúztam el kedves Olvasóimtól, és mivel közben megtaláltam a folytatását, legyen ez a kép az újrakezdés szimbóluma:
Július 17, péntek: Keine Lust 4 Life
...és a hajó csak ment és ment, ahogy Fellini mondaná, jut eszembe: Szex, szerelem, az olaszok aztán tudnak élni, még a Dunán és a jég hátán is, fényes nappal vagy este tízkor. Dune jege, választás, hát már korábban azon agyaltam, mi lehet otthon, az M1-en hajnali egy óra öt perckor a Nap-nyugta című műsorban Dávid Ibolyát állítják kereszttűzbe. Uramatyám, mi történt, nyilvános kivégzések vannak, nem is tudom mit tegyek, hazamenjek vagy inkább ne? Ha igen, lehetek A hülyék királya (HBO Comedy, 21:00), ha viszont nem, az egy Sorsfordító élmény lesz, legalábbis az M2-n, 21:55-kor mindenképp. Ahogy így gondolkodtam, eljutottam a spanyol tengerpartig, sajnáltam is hogy nincs nálam távcső. No mindegy, gondoltam, visszatért az életkedvem...igen, Lust For Life, ez az az Iggy Pop-szám ami nem megy ki a fejemből! Egy rejtéllyel kevesebb, most már csak azt kéne megtalálnom, hol áll A rejtélyek háza, ha nem az AXN utcában, a kilences szám alatt. Ott lakott Leelee Sobieski, akivel egyszer egy dunai hajókiránduláson találkoztam éjfél után öt perccel, igaz akkor még úgy mutatkozott be nekem, hogy Dina vagyok! Akkor az este Csak egy tánc volt köztünk, de az másnap este 21:50-ig tartott, és a Filmmúzeumra kívánkozott. A spanyol partok elmaradtak mellőlem, én pedig emlékeimbe merültem…
Július 18., szombat: A szupercella fogságában
...és nem is riadtam fel addig, amíg felém nem ért a szupercella. A hajó hánykolódott, akárcsak a gyomrom, a legegyszerűbb halat is földönkívülinek néztem. Miközben félig kapaszkodtam a hajópárkányba hogy ki ne essek, félig meg kihajoltam amennyire csak tudtam, eszembe jutott számtalan szebbnél szebb gondolat. Például Mickey Rourke és Don Jonhson barátsága a Harley Davidson és Marlboro Man című ismétlésben, amit ha otthon lennék, baráti társaságban és sör mellett nézhetnék az M1-en 21:20-tól, lehet hogy akkor is rókáznék persze, de legalább az alkoholtol, és talán még valami leány is akadna, aki tartaná a fejem a dzsuvás retyó fölé. Marlboro County egyéb kovbojai is eszembe jutottak persze, ők már Túl vannak a barátságon, este tíz és Duna TV, hát remélem nem egy ilyen kovboj fogja a fejemet fogni, mert akkor figyelnem kell a másik kezére is. És ez is ismétlés, gondoltam forgó gyomorral, ahogy a TV2-n tíz óra ötkor kezdődő Egy becsületbeli ügy is, mi van ma, ezek tudják hogy nem vagyok otthon és lazítanak a műsorrenden? Na majd ha hazajövök, olyan kritikát írok valamelyik adóról, hogy nem teszik ki az ablakba. Egy szcientológus és egy MILF kalandjai a katonaságban, ez akár egy pornófilm alapja is lehetne, és lehet azzal még jobban is járnánk!
19:25-kor az RTL Klubon Salamon király kincse, megint ismétlés, a vacsorám a hullámok hátán int búcsút nekem, a halak majd jól járnak vele este kilenckor az M1-en a Napfényes Floridában, nekünk magyaroknak meg marad a szocialista irrealizmus Két emelet boldogsága a Filmmúzeum műsorán, este fél kilenckor.
Július 19., vasárnap: aszfaltpuszik a mélyvíz felszínén,
a horvát partok előtt
A hét utolsó napja ismét a Mélyvíz fölé hajolva talált engem, bár ekkor már nem nagyon volt minek kijönnie. Az M1-en 21:15-től a barátságon túllevők ismételhetik, hogy a fiunk férfibarátainak holttestét nem célszerű savazás és/vagy betonalapok nélkül a tóba szórni. Roy Scheider mindhalálig játszotta a zenét, sajnos ugyanezt elmondhatjuk egy bizonyos Jay-Z nevű rapperről, aki drogdílerből lett AD&D-s szövegmondó. 23:35-től a TV2-n az ő életét ismerhetik meg az erre éhezők, a mottója mi lehetne más, mint Mindhalálig rap. Aki jó rapet akar hallgatni, az ne nézzen bele, szerepel benne mindenki, aki tönkrabaszta és halivúddá tette a hip-hopot: Timbaland, Kanye West, Pharrell, Beyoncé, Missy Elliott, a teljes MTV-rap-generáció, akik a karrierjüket new wave-lemezek hangmintázásából és olyan """szövegekből""" csinálták meg, mint a bling-bling. Szóval olyan lesz mintha a pöcegödörben akarnál búvárkodni meg fejest ugrani, inkább tegyetek fel egy kis korai Run DMC-t vagy Beastie Boys-t, az még zene volt, a wigger fiatalok meg hadd higyjék hogy ez a mostani takony a rap. Ja, előtte ugyanott Taxi meg Matador, mindkettő ismétlés és persze egyik se jó. Ha már a mainstreambe tört zenészekről beszélünk, az AXN műsorán nyolctól Álmomban már láttalak J-Lo-val, aki folyton azt hiszi hogy tud színészkedni, pedig dehogy. Egyszer én is láttam álmomban Jennifer Lopezt, de az nem rátok tartozik, meg különben is egy hétig kellett mosnom utána a lepedőt (és nem azért mert bevizeltem a félelemtől), szóval veszitek az adást, remélem. Ez is ismétlés, mi is lenne más, ahogyan az RTL Klub-on nyolctól A Macskanő, de Halle Berry idomait bármikor elnézem, főleg amikor szűk bőrruciban egy korbácsot csattogtat, neki még az ilyen S/M kilengéseket is megbocsátom. Az M2-n kilenctől viszont az Élet korbácsolja az ír bevándorlókat, hol máshol, mint Amerikában. Misztikus, depresszív, aki csatlakozni akar mellém itt a hajópárkányon, az nézzen bele, a többieknek jó étvágyat.