SZOMBAT, OKTÓBER 24.:
NEMTERHES TÁRSASÁG

Anyák napja (majdnem).

Nem érdemes:
...csak ha látni akarunk egy nagyon fárasztó agendanyomatást, ez esetben nyolckor irány az HBO ahol humoros formában érvelnek az abortusz mellett. A Nemterhest két szemszögből lehet értékelni, az egyik a feminista irány, abból szemlélve Veronica (Haley Lu Richardson) az Ideális Önmegvalósító akinek instagramos-faszbúkos karrierépítésébe bezavar a nem kívánt terhesség és mivel kamaszként a lakóhelyén a magzat elvetetéséhez szülői beleegyezés szükséges, a Helyes Dolgot cselekszi amikor barátnőjével (Barbie Ferreira, Eufória) ellóg Új-Mexikóba. Onnan lélekben megerősödve tér vissza, rájön hogy a BFF-ség a legfontosabb, meg az hogy minden mehet úgy ahogy eddig. Az csak természetes hogy az Unpregnant a kereszténységet is betámadja, ügyesen összemosva az abortusz legalizálását egy NEM nagykorú csajszi first world problémájával (miért is nincs köze a tulajdon anyjának ahhoz, mit csinál lánya a testével? Miért kell ebbe a mama vallását bekeverni?). A lehető legrosszabbkor adják mert itthon és Lengyelországban is ezerrel megy erről a vita de mit tegyek ha ez egyszerűen egy rossz film rossz hozzáállással (csak emlékeztetőül: a Juno és Felkoppintva kicsit mást hozott ki ugyanebből a témából de hát mit lehet tenni, modern idők járnak). A másik említett szemszög a férfiaké lehetne és írhatnék arról is, milyen kritikákat kapna ha egy férfi akarná rávenni ugyanerre a barátnőjét csak azért hogy tovább élhessen kényelmesen – hát tuti nem ilyeneket:

streaming KRITIKA – Nemterhes – Lehet vígjátékot csinálni az abortuszról? – MI AZ HOGY, NAGYONIS, ez az Év filmje!44!!4!

Talán érdemes:
Kilenckor már hímnemű Majdnem barátok várnak minket a Filmbox Premiumon némi mansplanninggel: pikszisből kiesett, kiábrándult szakács (Freddie Highmore, Bates Motel) reménytelenül szerelmes és csak haverja unszolására veszi rá magát hogy megkörnyékezze vágya kávéházban dolgozó tárgyát (Odeya Rush) aki ugyan foglalt de talán meglát benne valamit. Az Almost Friends max. az anyát játszó Marg Helgenberger (Helyszínelők összes) rajongóinak lehet érdekes, mamáknál maradva háromnegyed tízkor egynekjó thriller a Story4-en a jó öreg serial mum-sablonra építve: frissen összejött szerelmespár nőtagja partnere távollétében elvállalja leendő anyósa ápolását ám a látszólag rákbeteg asszony mellett egyre többször érzi furán magát, Gyilkos gyanúja nem légből kapott, a helyén korábban ülő főiskolás csaj ugyanis nyomtalanul eltűnt... A Deadly Revenge-t is csak az anyukát játszó Donna Mills miatt érdemes megnézni mert remekül hozza a fia barátnőire féltékeny, túlságosan is ragaszkodó zsarnokot. Kereken 22:00-kor kétéves Julia Roberts-dráma a Dunán melyben az egykori pitivumen tudja meg, milyen is amikor Egy fiú hazatér, konkrétan az ő ópiát-függő gyermeke (Lucas Hedges, a direktor fia) akiről már mindenki letett. Sejthetően nincs túlbonyolítva a dolog, „csak” egy hétköznapi családot látunk melynek egyik tagját az orvos által felírt fájdalomcsillapítók lökték tévútra és rossz társaságba amiből nem könnyű szabadulni (még a kutyájukat is elrabolják hogy azzal kényszerítsék újra dílerkedésre a srácot). Peter Hedges személyes érintettsége miatt készítette el a Ben Is Back-et ami csak azoknak lehet eltúlzott akik nem hisznek az anyatigris-effektusban amire amúgy van hazai példa is, a Dizájneren „főhőse” mellett egyedül anyja tartott ki – remélem ott is pozitív lett a végkifejlet.

A seksz, a szipu rovat:
The Party Hard Edition:
Babaváró buliról indulhatott a hétezer hektáros tűz: „Eddig csak a tűz öt százalékát sikerült eloltani.” – Á, babaváró buli is so last year, most a koronaparty a menő:
Azon versenyeznek egy amerikai városban, ki fertőződik meg hamarabb: „Díj is van, az kapja, aki a leghamarabb elkapja a koronavírust.” – Neve is van: Darwin-díj.
ma is tanultam valamit – Akkora bulit csapott, csődbe ment bele az ország: „Jean-Bédel Bokassa, Közép-Afrika császára egyszerre volt a történelem leghiúbb és leghülyébb diktátora.” – ...de még így sem érte el Néró szintjét, az a köznépre vár:
ma is tanultam valamit – 13-an itták magukat halálra a dublini whiskey-áradásban (és leégett a fél város) – Írek, nem is tudom mit vártam, nem mintha a szigetországbelieket általában félteni kellene:
Bevezetik a legmagasabb koronavírus-készültséget Manchesterben – Felkészül Liverpool:
Hiába zárnak este a pubok, bulizók tömegét kellett feloszlatni Liverpoolban: „Az elrendelt este tíz órai záróra után többen folytatták a bulit.” – Spanyolország likes this:
Tóth Brigitta – Spanyolország: Madrid megvétózta a cigi- és diszkótörvényt – Jó ötlet, jó időben. Ja nem.
Katasztrófába torkollt egy illegális perui buli, legalább 13 embert agyontapostak: „A járvány miatt tilalom van, a kiérkező rendőrök miatt kezdtek menekülni a szórakozóhelyről.” – Wait, a challenger appears:
Majdnem tömeghalál lett a szénmonoxid miatt az oslói bunkerbuliból: „Az mentette meg őket, hogy a rendőrök egy csapat zavarodottan viselkedő fiatalba botlottak.” – Nap kommentje:

VASÁRNAP, OKTÓBER 25.:
CIVILEK ÉS ELITEK

Charlotte Gray ötven árnyalata.

Talán érdemes:
Nyolckor Penelope Spheeris ’93-as vígjátéka a Paramount Channelen ami bár ismétlésgyanús de elvileg nem volt csak elődei-utódai, márpedig a butaságig egyszerű fickók nyakába szakadó vagyonnal többen, többször is foglalkoztak. A Beverly Hill-dili elrettentő példái azt teszik amit mi is tennénk az ő helyükben: beköltöznek a gazdagok közé ha már maguk is azok vagyis Clampették elit helyen folytatják azt az igénytelen létezést amit addig vidéken műveltek. Ez is egy sorozat remake-je, érződik is rajta: nem ez Jim Varney vagy Erika Eleniak legjobb dobása (Spheerisnek meg főleg nem), viszont vicces itt látni Gábor Zsa-Zsát meg Dolly Partont. Egy órával később (kilenckor) múltévi franciázás a Prime-on melyben a befutott író, Raphael (Francois Civil) veszi magától értetődőnek hogy mindene megvan a karriertől a szerető feleségig (Joséphine Japy), annyira hogy utóbbit el is hanyagolja. A nőben régóta gyűlő feszültségek aztán veszekedésben kulminálódnak, barátunk abban a tudatban fekszik le hogy visszaáll a rend miután kialudták magukat, nos nem ez történik, felébredve már Zoltánnak (!) hívják, egyedül él, korábbi felesége pedig híres zongorista, innentől kezdve az a fő kérdés hogy összejön-e a Szerelem második látásra vagyis meg tudja-e hódítani asszonyát ebben a dimenzióban is? Bár a sztori maga nem túl eredeti (lásd: Csekély esély) de Edith Scob miatt belekukkantok. Negyed tízkor (a nemrég adott Kisasszonyok után) újabb jó értelemben vett (proto)feminista alkotás Gillian Armstrongtól a Duna TV-n melyben Cate Blanchett lesz Charlotte Gray, aki – miután francia szerelmét megölik a németek – vesztenivaló nélkül veti bele magát a titkosügynökösdibe. Hogy a megszállt területek lakói különösebb aggály nélkül adják a nácik kezére a zsidókat az nem lepi meg, az már igen hogy az ellenálláson belül is erős a széthúzás... A rendezőnő – ahogy legutóbb – adaptálás közben ezúttal is variált kicsit a könyv tartalmán de attól még ez is simán jó (főleg Blanchett és az operatőri munka miatt), ami meg a valóságalapot illeti, az is van Nancy Wake személyében aki az előkelő első helyre tornázta fel magát a Gestapo körözési listáján. Ugyanitt maradva 23:20-kor újabb Nyikita Mihalkov-darab, ezúttal Goncsarov könyvéből és kevésbé vonalas stílusban mint legutóbb, persze azért még bőven a szocialista követelményeken belül maradva, ostorozva a léhaságot egy birtokoson keresztül akiben nem nehéz felfedezni a mi Pató Pálunkat. Vele szemben Oblomov eljut odáig hogy elkezdje megvalósítani a nagy terveket, épp csak lusta a befejezésükhöz, legyenek azok gazdaságával vagy a szerelemmel kapcsolatosak, így aztán úgy telik el ez a Néhány nap Oblomov életéből mint az összes eddigi: mivel semmibe sem fektet túl sok energiát ezért nem is tudja értékelni az esetleges változásokat (nem véletlen hogy kiszemelt barátnője sem az övé hanem tevékeny barátjáé lesz). Korábban Oblomov néhány napja néven forgalmazták, remélem az új elnevezés nem jelent új szinkront is.

„Zene” és „film” rovat:
Nemcsak a bestsellerekhez, a mérgekhez is igen jól értett - 130 éves lenne Agatha Christie – ...de még így sem olyan menő mint Olivia de Havilland mert ő már nem érhette meg a művei cenzúrázását. Apropó bestsellerek:
Könyvet mindenkinek – Egy kártékony regény szürke történettel: „Nők milliói imádják az Ötven árnyalat sorozatot. Vajon tényleg jó nekik, hogy megszületett ez a történet?” – Majd a sariatanács eldönti, én nem értek hozzá ^^
Mozi trailer – Nézz bele az eddigi legígéretesebb magyar horrorfilmbe!: „Bergendy Péter Post Mortemje az első előzetes alapján profin, a nyugati horrorok színvonalán megvalósított, effektekkel dúsított, hatásos kísértetsztorinak tűnik. Még az is lehet, hogy sikerül meghonosítani hazánkban is a műfajt?” – Értékelem a próbálkozást de az első honosítási kísérlet a Hasfalmetszők volt.
A Linkin Park rappere szerint túl fehér volt a rockzene a numetal érkezéséig – Jaja, Hendrix, James Brown meg a blues, mind túl fehér... – „(...) Mike Shinoda szerint az idén húszéves Hybrid Theory című Linkin Park-lemeznek nagy szerepe volt abban, hogy a rockzene jóval sokszínűbb lett, mint korábban. Úgy véli, az az album ledöntött a stílusok köré mereven felhúzott falakat, mert korábban ha valakit megkérdezett az ember, hogy mit hallgat, akkor általában azt mondta, hogy rockot, hiphopot vagy jazzt, nem vegyítve a stílusokat.” – ÉBERSÉG!! Shinoda elvtárs, kimaradt hogy azok a fehérek még ciszheterók is!! Viccet félretéve és nem kisebbítve Chester Bennington (RIP) ill. társai érdemeit, beszélhetne kevesebb hülyeséget mert ugye a rock-klasszikus-kortárs zene között bőven volt átjárás (Deep Purple, Zappa, progresszív irányzatok) ahogy a rap/metál keveréket sem ők találták fel (lásd Aerosmith/Run DMC, Anthrax/Public Enemy, John Lydon/Afrika Bambaataa). Mondjuk nem ő az egyetlen aki úgy beszél valamiről hogy nem ért hozzá:
r – A Public Enemy új lemezén megszülethet a rapcsapatok Bosszúállókja: „Jön az új lemez, amelyen ott lesz Chuck D és Flavor Flav is.” – Valószínű hogy „ott lesznek” mivel ők alapították az együttest...
A legjobb film, ami sosem készült el: „Két évig dolgoztak a szürreális filmjeiről ismert Alejandro Jodorowsky eposzi Dűne-adaptációján, de Hollywoodnak túl merész volt a projekt. Salvador Dalí, Mick Jagger és Orson Welles is játszott volna benne. Ha nincs ez a projekt, a Star Wars, az Alien és a cyberpunk sem született volna meg.” – ...ahogy ez a 2020-as cikk se született volna meg a 444-re költözött Geekz blog 2014-es posztja nélkül, én meg már utalom is nektek a támogatást. Ja nem.
Mozi trailer – Évek óta nem láttunk ilyen morbid filmet – és az a durva, hogy tényleg megtörtént: „A Stealing Chaplin című fekete komédiába oltott thriller azt az igaz történetet dolgozza fel, amikor két szerencsétlen flótás kiásta a koporsót, és váltságdíjért cserébe ellopta Charlie Chaplin néhai mozilegenda holttestét.” – Ez is csak az újszülötteknek új vicc, meg azoknak akik nem olvassák a Dobozt ahol már 2017-ben szerepelt a Nagy hullarablás ami ilyesmi esetről szólt csak Gram Parsons tetemével.
Mariah Carey házassága alatt két számot is írt arról, hogy mással kavar – Neki szabad, tőle ez female empowerment, bezzeg ha a férfi lép félre:
Három év házasság után válik Cardi B: „Férje, a szintén rapper Offset többször megcsalta, most már nem tud bízni benne.” – Én azt hittem az offsetben meg lehet bízni o_O
krt – A franciák szégyene: „Polanski legújabb filmje a Dreyfus-perről, az ország egyik legnagyobb botrányáról szól.” – Kedveskéim, nem a Dreyfus-ügy a botrány hanem ez: „(...) Polanski (...) teljességgel sajátjának érezte a meghurcolást és az igazságkeresést, ami a múltját ismerve nem meglepő (...). Az elszenvedő, a meghurcolt, az ártatlan (...) soha nem lehet az az ember, aki egykor volt, ezt Polanski kihangsúlyozza: a per újranyitásakor korábbi szilárdságának már nyomát sem látni, beszéde akadozik és a haja megőszült.” – Remélem megérem Polanski aktáinak újranyitását mielőtt még S. tanár úr is leforgatja a maga verzióját arról hogy szerinte mi történt Epipóban :SSSS Ennyit mára, ne feledjétek a téli időszámításra átállást,

VISZLÁT HÉTFŐN!